2013. I-VI
 

A Földközi-tenger –– a sokoldalú modernitás
Kun Tibor

Hosszú évtizedek beidegződött sémáit törik össze a José Vidal-Beneyto spanyol és Gérard de Puymège francia tudós és UNESCO-tisztségviselők által irányított nemzetközi szerzőgárda tagjai, amikor a Földközi-tenger vidékét immár nemcsak a turizmus, hanem globális, az egész emberiséget érintő súlyos konfliktusok szempontjából elemzik. A könyv három fejezetének címe a három következő fő tematikát sorolja fel: 1. a Földközi-tenger mint ökokulturális terület; 2. tartós fejlődés a Földközi-tenger vidékén; 3. multikulturalitás, emberi jogok és béke a Földközi-tenger térségében. E fő fejezeteken belül minden szerző a mediterrán világot a saját kutatási területéről közelíti meg, s ezeket az önálló kutatási témákat és szerzőiket mutatom be az alábbiakban. Nem a közölt száraz adatok felsorolására koncentrálok, hanem véleményekre, problémafelvetésekre az adott témával kapcsolatban, amelyek –– szerencsére! –– a legtöbb esetben megoldási javaslatokat is tartalmaznak.
A Bevezetés a világhírű francia történész, Fernand Braudel gondolatát idézi, aki szerint a világtörténelem múltja és jövője igen nagy mértékben a Földközi-tengeren és környékén játszódott, illetve játszódik. Sajnos, a jelen világ már más földrajzi területeket választ sorsa rendezésére, mellőzve a mediterrán világ valóságát.
Milyen problémákkal kell szembenéznie a mediterrán térség népeinek napjainkban? A Bevezető szerzői szerint –– akik egyben az egész könyv társszerkesztői és a szerzőgárda irányítói —, ezek a következők: túlnépesedés, népirtások, környezetszennyeződés, erőszakhullámok és vallási fanatizmusok. Amit pedig ugyanezeknek a népeknek saját maguk számára meg kellene teremteniük, az a „mindenki számára elérhető munkahelyek, a munka és a szabadidő harmonikus összeegyeztetése, az erőszaknak alkotó tevékenységgé való alakítása, a közösségi érzék visszaállítása, a kultúra ünneplése stb.”. Mindezek egy célban egyesülnek a könyv publikálásával: a „pax mediterranea” megteremtésében.
Edgar Morin francia szociológus és filozófus a mediterrán világ ellentmondásos tartalmára, gazdag kulturális múltjára hívja fel a figyelmet tanulmányában: kiemeli, hogy ez a térség volt a legmagasabb fokú emberi értelem és a végletes emberi pusztítás színhelye, miközben a partjain világot látott három monoteista vallásnak ugyanaz az egy istene volt és van. Az Európától átvett nemzetállam formátuma ezen a vidéken „súlyosbította az etnikai és a vallási ellentéteket, s ide is áthelyezte saját abszolutizmusát”. Ez az oka annak, hogy a modern világ „homogenizáló és standardizáló folyamatai” ezt a régiót is elérték a „gazdasági liberalizmussal együtt”. Mindezek miatt a Földközi-tenger környéke manapság már nem kezelhető az egész világot érintő-sújtó általános csapásoktól függetlenül, ami különösen a két ottani világvallás, a kereszténység és a muzulmán vallás kibékülését is egyre sürgetőbbé teszi. A problémák megoldásához Morin szerint most már nemcsak a környező nemzetek, hanem az e nemzeteken belüli régiók közötti állandó konzultációra is szükség van, a mediterrán identitástudat győzelemre vitele pedig a helyi entellektüelek feladata kell legyen.


1. oldal következő>>

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969