Tálas Péter: A középhatalmi szerep lehetőségei és korlátai Közép-Európában — a lengyel eset. Budapest, 2000, 108. l.

Ideológiai-politikai diktatúra a XX. század természettudományában Az ideológia az emberi társadalmak eszmei, erkölcsi vezére, a hatalmat birtoklók kezében azonban borzalmas cselekedetekre vezethet: meggyőződésükért, hitükért emberek szenvednek és pusztulnak el. E szörnyű „kór” valószínűleg egyidős az emberi kultúrával, s napjainkban is szedi áldozatait. Különösen a XX. században tombolt.

Élénkülő művelődéstörténeti kutatásainknak és feldolgozásainknak még mindig nagy adóssága a Magyar Nemzeti Múzeum létesítését tisztázó munka publikálása. Helyesebben a létező és ismert dokumentumok elfogadtatása, a valódi körülményeket fedő homály eloszlatása.

Körmöczi Katalin [szerk.]: A márciusi ifjak nemzedéke. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2000.

„Szerintem engem azért hívnak minimalistának, mert jellemeim nem pattannak fel egy hordóra, hogy kikiabálják magukból a világról alkotott nézeteiket. Ez nem azért van így, mert nincs véleményük a világról, hanem azért, mert felismerik, hogy a világnézetet ugyanúgy gyártjuk, mint az autót — sokat gyártunk belőlük, de nem nagyon megbízhatók.” (Jean W. Ross)

A mekkai zarándoklat (A Korán és a hadíszok tanításai a zarándoklatokról) A mozlim hívők életvitele, viselkedése öt alappilléren nyugszik. Az első helyen szerepel annak megvallása, hogy Allah az egyetlen isten (lá iláha illá-lláh), s Mohamed az ő prófétája (Muhammad raszulu-lláh), majd a napi ötszöri ima, a Ramadán-havi böjt, a kegyes adomány és a zarándoklat következik. Az utóbbinak az arab elnevezése hadzs, ha a mozlim naptár szerinti tizenkettedik holdhónapban végzik. A Korán szerint: „Végezzétek el a zarándoklatot és az cumrát Allahnak!” (2, 196), s „Hirdesd ki az emberek között a zarándoklatot, hogy jöjjenek hozzád gyalogszerrel, vagy mindenféle sovány (tevén)” (22, 27).

Egy érdekes találkozás Egyéni és nemzeti tragédiák nyomelemei sűrűsödtek össze abban a néhány perces beszélgetésben, amely 1956. november 4-ének vészjósló reggelén zajlott le két neves személyiség között az Országház déli kapujában (ma is ez a tulajdonképpeni főbejárat). Egyikük Bibó István volt, a legújabb, november 2-án este megalakuló, immár többpárti Nagy Imre-kormány államminisztere; másikuk pedig Mindszenty József, a négy nappal azelőtt nyolcesztendős fogságából kiszabadított bíboros.

A logoterápia teoretikus hátterének gazdasági vonatkozásai (A logoterápia fogalma) A logo- előtag használata félreértésekre adhat okot. Az első kézenfekvő félreértés abból adódhat, hogy a szót a logikával tévesztik össze. Például azzal, hogy az orvos ama logikával közelíti meg páciensét, miszerint ki kell magyaráznia a beteg fejéből azt, amit csupán beképzelt magának. További félreértések adódhatnak a logosz szó számos jelentéséből, valamint abból, hogy az „sz” elhagyása után megmaradó logo- előtagnak a jelentése szűkebb, mint a logosz szóé, pedig ezúttal nem a szűkebb, hanem a tágabb értelmezés indokolt.

A lassan érett felnőtt korába lépő internettel valami egészen új kezdődött az emberiség történetében. Régebben gyorsuló időről beszéltek, s buzgón számítgatták, hogy az 1970 és 1980 közötti változások kétezer évvel azelőtt hány évszázadnak feleltek meg.

Nagy Miklós Mihály: Magyar hadiutazók. Kornétás Kiadó, Budapest, 2001, 143 l.

Theodor Herzl — vagy „magyarosan” Herzl Tivadar — 1860-ban született Pesten. A meglehetősen asszimilálódott zsidó család sarja kezdetben irodalmi ambíciókkal lépett fel, s pesti középiskolai, majd bécsi jogi tanulmányai után már újságíróként dolgozott. A Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként szemtanúja volt a Dreyfus-pernek, s többek között ennek hatására döntött úgy, hogy tesz valamit a zsidóság érdekében: mozgalmat szervez azért, hogy majdan megalakulhasson a zsidó nemzeti állam. S ami a legfontosabb, megszervezte a cionista kongresszusokat és a cionista szervezetet, hogy méltó keretet adjon az addig széttagolt zsidó nemzeti csoportocskák tevékenységének. Rövid, de küzdelmes élete során tárgyalt a szultánnal, orosz miniszterekkel, a bádeni nagyherceggel és még sok más prominens személyiséggel. Ez arra utal, hogy sikeresen emelte be a zsidó problematikát a nagypolitikába, s elfogadtatta a cionizmust az akkori világ több nagyságával. Herzl 1904-ben hunyt el.