|
Kovács Lea - Réber László
Horvát egyetemisták a magyarokról |
| Január végén a zágrábi Večernji List című lap felmérét közölt arról, hogy miképp vélekednek a horvátok szomszédaikról. A telefonos közvélemény-kutatásban részt vevők egyértelműen a magyarokat jelölték meg a legkedvesebb szomszédként. Elgondolkodhatunk azon, mekkorát változott a horvát közvélemény a XX. század eleje óta, amikor még magyarellenes tüntetéseket rendeztek a horvát fővárosban, s magyar zászlókat égettek el. Úgy látszik, hogy a XXI. század elejére alapjaiban módosult a Magyarországról és a magyarokról alkotott kép Horvátországban. |
tovább
|
Ćurković-Major Franciska
A horvátországi magyar kisebbség oktatásügye — különös tekintettel a zágrábi szórványban élő magyarokra |
| (Általános helyzetkép a horvátországi magyarságról) Magyar kisebbség már a történelmi Szlavóniában is élt. Az első világháború után — a trianoni békeszerződés értelmében — a baranyai háromszög és a Muraköz magyarsága szintén a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláv Királysághoz) került, de 1941 után visszacsatolták az anyaországhoz. A második világháború befejeződésével azonban visszaállt a Trianon utáni helyzet, s a terület a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság része lett. Ennek egyik tagköztársasága, a Horvát Szocialista Köztársaság a demokratikus változások következményeként 1991-ben népszavazással kikiáltotta függetlenségét. Az ezt követő horvát–szerb háború területi változásokat ugyan nem okozott, nagymértékben hatott azonban a magyarság sorsára. |
| tovább
|
Tófalvi Zoltán
Van-e északi kisebbségi modell? |
| Jávorszky Béla
Észtországban minden október közepén megrendezik a Finnugor Napokat. Az egymástól elszakadt és egymástól oly távol élő nyelvrokonok ilyenkor találkoznak. Köztük a közvetítő nyelv nem valamilyen ősfinnugor nyelv, hanem az orosz, a német, egészen ritka esetben az angol. A Nyelvrokonok Hangversenyén aztán mindenki megérti a másikat: az ének, a zene, a tánc olyannyira egyetemes, hogy a nyelvrokonok között sincs szükség tolmácsra.
|
| tovább
|
Csaba Gábor
Az értékek Amerikája — Amerika értékei |
| Amerika olyan, mint a labdarúgás vagy a politika: „szakértői”-nek se szeri, se száma. Ez érthető is, hiszen szuperhatalmi szerepéből adódóan az Egyesült Államoknak meghatározó jelentősége van a nemzetközi színtéren, az amerikai vállalatok a földgolyó minden pontján jelen vannak, a gyakran szívesen fogyasztott, de persze „nem szeretett” amerikai kultúra pedig globális jelenséggé vált. |
| tovább
|
Kaiser Tamás
A devolúciós folyamat alternatívái és kihívásai Nagy-Britanniában |
| (Devolúció és parlamenti szupremácia) „A devolúció a legradikálisabb alkotmányreform, amelyet ez az ország az 1832-es nagy reformtörvény óta megtapasztalt. Mégpedig azért, mert két ellentétes jogelv, a parlamenti szuverenitás és a szupremácia, valamint a belső ügyekben Skóciára és Walesre ruházott önkormányzati hatalom összeegyeztetésére törekszik” — vélekedik Vernon Bogdanor. |
| tovább
|
Kéri Katalin
Allah vendégei |
| A mekkai zarándoklat
(A Korán és a hadíszok tanításai a zarándoklatokról) A mozlim hívők életvitele, viselkedése öt alappilléren nyugszik. Az első helyen szerepel annak megvallása, hogy Allah az egyetlen isten (lá iláha illá-lláh), s Mohamed az ő prófétája (Muhammad raszulu-lláh), majd a napi ötszöri ima, a Ramadán-havi böjt, a kegyes adomány és a zarándoklat következik. Az utóbbinak az arab elnevezése hadzs, ha a mozlim naptár szerinti tizenkettedik holdhónapban végzik. A Korán szerint: „Végezzétek el a zarándoklatot és az cumrát Allahnak!” (2, 196), s „Hirdesd ki az emberek között a zarándoklatot, hogy jöjjenek hozzád gyalogszerrel, vagy mindenféle sovány (tevén)” (22, 27).
|
| tovább
|
Szilágyi István
Közpolitika és regionalizáció Portugáliában |
| (Bevezetés) Az intézményesült politikai döntéshozatali folyamatok belső viszonyainak, mozgástörvényeinek, az alkalmazott szervezeti megoldások hatékonyságának, társadalmi fogadókészségének, a kibontakozó decentralizációs törekvéseknek és a választási magatartás változási tendenciáinak közpolitikai (public policy) jellegű elemzése a XX. század második felében amerikai hatásra vált a nyugat-európai politikatudományi vizsgálódások egyik jellegzetes irányzatává. Magyarországon az 1990-es években, a rendszerváltozást követően kezdődtek meg az ezzel kapcsolatos kutatások. |
| tovább
|
Kun Tibor
Léopold Sédar Senghor, 1906–2001 |
| „Nem a fizikai haláltól irtózom, hanem a semmi gondolatától, attól, hogy már nem leszek. Mert az öntudat nemléte a poklok legborzalmasabbika lenne. S ettől néha éjszakánként kiver a hideg veríték.”
„Most, amikor időm kétharmad részét gazdasági és pénzügyi dossziék társaságában töltöm, éjszakáimat nemcsak a gazdasági expanzió problémái gyötrik, hanem az egyetlen, az igazi probléma: Isten problémája.” (Léopold Sédar Senghor, 1963)
2001. december 20-án Franciaországban elhunyt Léopold Sédar Senghor, a Szenegáli Köztársaság első elnöke, politikus, filozófus, költő.
|
| tovább
|
Szalma József
Az Európán kívül rekedt országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéről |
| Vázlatkísérlet a szerbiai kisebbségi jogok valós állapotáról |
| tovább
|
Ralf Dahrendorf életútja |
| A német nyelvű értelmiségiek között az 1929-ben Hamburgban született Ralf Dahrendorf a szenvtelenséget testesti meg. Mérték és szakértelem, párbeszédre való készség és liberális meggyőződés fesztelenül lép frigyre Ralf Dahrendorf személyiségében, aki a szociológia professzoraként, német és európai ügyeket képviselő politikusként, korunk krónikásaként és a legtágabb értelemben vett kulturális fejlemények kommentátoraként egyaránt kitűnt. De korántsem valamiféle buzgó váteszként — bár a becsvágy tőle sem idegen —, hanem azzal, hogy felelősségérzet diktálta szerepet vállal a társadalom érdekében, s mérhetetlen a polgári közösség iránti érzése. A világlátott professzor urbanitását még ellenfelei is nagyra értékelik. Őket azoknak a soraiban kell keresni, akik a germán mélylelket képviselik. |
| tovább
|
Beépített munkanélküliség |
| Anthony de Jasay jelenleg Európa egyik legeredetibb közgazdászának és vezetõ társadalomfilozófusának számít. James Buchanan, a Nobel-díjjal kitüntetett amerikai közgazdász azt írta Jasay Az állam (1985) címû könyvérõl, hogy kinyilatkoztatás volt a számára. Az igazság és környéke (2002) címû könyvérõl pedig úgy vélekedett, hogy a szokásos nézetek egyike sem fogja túlélni Jasay kihívó bírálatát. Jasay féltucatnyi könyvet publikált, köztük a Liberalizmus új megfogalmazásban (1995) és A politika ellen (1997) címû munkát. Szerzõjük társadalomfilozófiája az önkéntes szerzõdéses kapcsolatokon és bizalmon nyugvó társadalmi berendezkedésre épül. Anthony de Jasay (azaz Jászay Antal) 1925-ben született a magyarországi Abán, s elõször agrártudományi képzésben részesült Budapesten. 1948-ban Nyugatra szökött. Néhány évig Ausztriában élt, majd kivándorolt Ausztráliába. Perthben közgazdaság-tudományi tanulmányokat folytatott. Egy ösztöndíj révén 1955-ben Oxfordba került, ahol John Hicks védõszárnyai alatt doktorált, majd a Nuffield College-ban mûködött kutatótanárként. A hatvanas években vállalkozói pályára lépett; Párizsba ment, s befektetési tanácsadóként tevékenykedett. 1979 óta ismét teljesen a tudománynak szenteli magát. A szerény és mindig rendkívül udvarias gondolkodó mostanság egyetemi magántanárként él Normandiában.
|
| tovább
|
Loppert Csaba
Maastricht alternatívája kerestetik |
| Az uniós alkotmány franciaországi elutasításának hátteréhez
|
| tovább
|
Tóth Lajos
A békés együttműködésre való oktatás és nevelés a magyar és délszláv nemzetiségű diákok köreiben |
| A Vajdaság iskoláiban, így a magyar tannyelvű iskolákban is sok bizonytalanság, ingadozás és tanácstalanság tapasztalható az oktatói tevékenységben, de különösen a nevelőmunkában, amelyre a háttérbe szorítás jellemző. Ebben többek között az oktatásirányítás hiányosságai tükröződnek, de a társadalmunkban uralkodó állapotoknak, az oktatáshoz való társadalmi viszonyulásnak is tükörképe. |
| tovább
|
Pécsi Tibor
Konrad Lorenz világa |
| Festetics Antal: Konrad Lorenz világa. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 2005, 159 l. |
| tovább
|
|
|
 |
|
|
