2013. I-VI
 


Frideczky Frigyes
A kereszténység története
Paul Johnson: A kereszténység története. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, 714 l.
tovább

Szabó András Péter
Kövendi Dénes
Kövendi Dénes. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta ifj. Kövendi Dénes. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2001, 133 l.
tovább

Dányi Dezső
Fejezetek Losonc történetéből
Fejezetek Losonc történetéből. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000, 120 l.
tovább

Dr. Fonda Ferenc
Tudományos értékeink
Lentner Csaba [szerk.]: Tudományos értékeink. Tanulmánykötet. A Soproni Pénzügy Szakos Egyetemi Hallgatók Szakkollégiuma, Sopron, 2001.
tovább

Frideczky Frigyes
A trianoni békeszerződés
Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris, Budapest, 2001, 246 l.
tovább

Samu Mihály
Autonómia és új világrend - A nemzetiségi probléma megoldása
Balogh Sándor: Autonomy and new world orders. Toronto, Buffalo, 1999.
tovább

Várdy Béla - Várdy Huszár Ágnes
Könyves sors — magyar sors - Püski Sándor életműve
Püski Sándor: Könyves sors — magyar sors. Püski Kiadó, Budapest, 2002, 576 l.
tovább

Várdy Béla
Wass-kor
A czegei Wass család krónikája A czegei Wass család egyike Erdély legrégebbi magyar főnemesi családjainak. A família eredete a XI. századig nyúlik vissza. Az évszázadok folyamán a Wassok rokonságba kerültek Erdély szinte valamennyi befolyásos családjával, például a Báthori, a Bethlen, a Bocskai, a Teleki, a Mikes, az Apor, a Kemény, a Bánffy és a Wesselényi családdal. Ennek következtében őseik között tudhatnak oly jeles történelmi személyiségeket, mint Báthori István, Bocskai István és Kemény János erdélyi fejedelem, akik közül az elsőt 1576-ban lengyel királynak is megválasztották. A családi hagyomány szerint a Wass família még az Árpád-házi királyokkal, általuk pedig több európai uralkodócsaláddal is rokonságba került.
tovább

Kristó Nagy István
Egyetemisták az ostromgyűrűben
Józsa Béla könyvének ismertetésébe néhány személyes emléket is szeretnék beépíteni. Egyrészt azért, mert a szóban forgó kiadvány is tartalmaz visszaemlékezéseket, másrészt azért, mert aki nyolcvanéves, s ismerte a háború előtti és alatti viszonyokat, a történelmi személyeket és a közélet bizonyos szektorait is, annak hovatovább mindent el kell mondania a múltról, amíg teheti…
tovább

Kapronczay Katalin
I. Ferdinánd politikája és uralkodói felfogása
Ernst Laubach: Ferdinand I. als Kaiser. Politik und Herrscherauffassung des Nachfolgers Karls V. Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung, Münster, 2001, 783 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Könyvnagyhatalom lett Magyarország
Hazánkat úgy tartják számon a művelt világban, mint olyan országot, ahol nagyon szeretik a könyvet. S ennek immár évszázados hagyománya van nálunk. Ha a hazai vagy a nemzetközi könyvvilágban elhangzik az a szó, hogy április, mindenkinek „beugrik”: Budapest, könyvfesztivál. 1992 tavaszán a budapesti Goethe Intézetben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Barth István ünnepélyes keretek között aláírt egy szakmai együttműködési megállapodást a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár igazgatójával, Peter Weidhaasszal arról, hogy a német kollégák segítségével az átalakulóban levő magyar könyvpiacot újraszervező nemzetközi könyvvásárt rendezünk Budapesten. A konkrét elképzelést az akkori művelődési miniszter, Mádl Ferenc ismertette 1993 őszén a frankfurti könyvvásár egy nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az első budapesti könyvfesztivált a következő év áprilisában tartották a Budapest Kongresszusi Központban.
tovább

Frideczky Frigyes
A második csecsen háború
Anna Politkovszkaja: A második csecsen háború. Gabo Kiadó, Budapest, 2003, 350 l.
tovább

Kapronczay Károly
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája
Vigh Károly: Bajcsy Zsilinszky Endre külpolitikája. Mundus Kiadó, Budapest, 2002, 361 l.
tovább

Ohnsorge-Szabó László
Határjárás a modern végei felé
Pethő Bertalan: Határjárás a modern végei felé. Platon, Budapest, 2002.
tovább

Kápolnai Iván
Eladó az egész (szocialista) világ
Harsányi László: Eladó az egész (szocialista) világ. Negyedszázad a külkereskedelemben. Kairosz Kiadó, 2001, 244 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Templomok Magyarországon
Dercsényi Balázs – Maros Ernő: Templomok Magyarországon. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2002, 224 l.
tovább

Szabó András Péter
Fény- és árnyképek
Mikszáth Kálmán: Fény- és árnyképek. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány, Kortárs Kiadó, Budapest, 2002, 179 l.
tovább

Kapronczay Károly
Az ismeretlen Sztálin
Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin. PolgART Kiadó, Budapest, 2002.
tovább

Frideczky Frigyes
A holokauszt krónikája
Louis Weber: A holokauszt krónikája. Park Könyvkiadó, Budapest 2004, 776 l.
tovább

Kun Tibor
Társadalomtudományok a világban
Ali Kazancigil –– David Makinson: Les sciences sociales dans le monde. A társadalomtudományok a világban. UNESCO Maison des sciences de l’homme. Párizs, 2001, 402 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Magyar világörökség
Murányi Zsuzsa–Gáspár Zsuzsa [szerk]: Magyar világörökség. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2003, 164. l.
tovább

Kapronczay Károly
A gondolkodás mesterei
Antalóczy Zoltán: A gondolkodás mesterei. Európa szellemtörténete. Budapest, Kairosz, 2004, 386 l.
tovább

Blümel Ferenc
Homo oeconomicus és a befejezetlen teremtés
Menyhay Imre: Homo oeconomicus és a befejezetlen teremtés. Az analitikus gazdaságpszichológia alapvetése és alkalmazása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.
tovább

Buda Béla
Értékek fénykörében
Varga Károly: Értékek fénykörében. 40 év értékkutatás - Jelen országos értékvizsgálat. Adalék egy új nemzetstratégia megalapozásához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 488 l.
tovább

Sávoly Mária
Életutak találkozása
V. Molnár László: Életutak találkozása 1703-1848. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2004.
tovább

Virág András
Behálózva
Barabási Albert-László: Behálózva. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003.
tovább

Frideczky Frigyes
Tengerentúli magyarok
Szántó Miklós: Tengerentúli magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001.
tovább

Saád József
Szociológia határokon át. Európai perspektívák
Stephan Beetz, Ulf Jacob, Anton Sterbling [szerk.]: Soziologie über die Grenzen. Europaeische Perspektiven. Festschrift für Prof. Dr. h. c. Bálint Balla zum 75. Geburtstag.Kraemer, Hamburg, 2003,600.l.
tovább

Frideczky Frigyes
A vallásfilozófia kézikönyve
Richard Schaeffler: A vallásfilozófia kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 223 l.
tovább

Kapronczay Károly
Gondolatok a Vajdaság oktatásügyéről
Tóth Lajos: Történelemtanításunk alappillérei [tantervei és tankönyvei] egy összehasonlító tanulmány tükrében. Nemzeti azonosságtudatunk alapkövei. Atlantis, Újvidék, 2003; A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban. Atlantis, Újvidék, 2002.
tovább

Kun Tibor
A Földközi-tenger –– a sokoldalú modernitás
José Vidal-Beneyto –– Gérard de Puymège: La Mediterranée: modernité plurielle. A Földközi-tenger — a sokoldalú modernitás. UNESCO/Publisud, Párizs, 2000, 304 l.
tovább

Kapronczay Károly
„Engedd el népemet!”
Gereben Ágnes: „Engedd el népemet!” Zsidók a háború utáni Szovjetunióban. Bp. Atheneum 2000. 2003.
tovább

Pécsi Tibor
Vizeinkről mindenkinek
Woynarovich Elek: Vizeinkről mindenkinek. Agroinform, Budapest, 2003, 271 l.
tovább

Szabó András Péter
Az író hűsége
Illyés Gyula: Az író hűsége. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány, Kortárs Kiadó, Budapest, 2002.
tovább

Frideczky Frigyes
Az emberi gondolkodás eredete
Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, Budapest, 2001, 356 l.
tovább

Forintos György
Szűkösség
Balla Bálint: Szűkösség. Kultúrszociológiai tanulmányok. Osiris, 2001, 431 l.
tovább

Kindler József
Gyökereink
Kocsis Tamás: Gyökereink. Örömről és gazdagságról egy világméretű fogyasztói társadalomban. Kairosz, Budapest, 2002, 209 l.
tovább

Trembeczki István
A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Budapest, 1998, 650 l.
tovább

Kósa László
Gazdák és zsellérek
Balogh Balázs: Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 301 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Szimbólumok az emberiség történetében
Natale Spineto: Szimbólumok az emberiség történetében. Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2003. 240 l.
tovább

Kapronczay Katalin
Rövid magyar történet, 1606–1939
Szekfű Gyula: Rövid magyar történet, 1606–1939. Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Soós István és Potó János. Osiris, Budapest, 2002, 561 l.
tovább

Scheili Gabriella
A német egység kérdése Helmut Kohl kancellárságának első időszakában
Karl-Rudolf Korte: Deutschlandpolitik in Helmut Kohls Kanzlerschaft Regierungsstil und Entscheidungen, 1982–1989. Deutsche Verlagsanstalt, Stuttgart, Wiesbaden, 1989.
tovább

Frideczky Frigyes
Székely Jeruzsálem
Szávai Géza: Székely Jeruzsálem. Pont Kiadó, Budapest, 2001, 442 l.
tovább

Kapronczay Károly
A Magyarországi Katolikus Egyház és az állam 1945 és 1965 között
Szabó Csaba: Die katolische Kirche Ungarns und der Staat in den Jahren 1945–1965. Müncheni Magyar Intézet, München, 2003, 222 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Szeptember 11.
Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Szerk.: Kovács, Zs., Németh, T. Balassi Kiadó, Budapest, 2002, 210 l.
tovább

Kapronczay Károly
Globalizáció és a volt szocialista országok fejlődési tendenciái
Kolodko, G. W.: Globalizáció és a volt szocialista országok fejlődési tendenciái. Budapest, Kossuth Kiadó, 2002.
tovább

Szalma József - Ribár Béla
A vajdasági magyarság és az autonómia
Ribár Béla –– Szalma József: A vajdasági magyarság és az autonómia. Atlantis Kiadó, Újvidék, 2003.
tovább

Kapronczay Károly
Antall József
Marinovich Endre: 1315 nap. Antall József naplója. Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2003.; Radics Péter: Antall József. Ország és miniszterelnök 1989–1990 (Interjú és korrajz). Lexika Kiadó, Székesfehérvár, 2003.; Tar Pál: In memoriam Antall József. Tanú és szereplő. Kairosz Kiadó, Budapest, 2003.
tovább

Szabó A. Ferenc
Egy ezredévi szenvedés
Zachar József: Egy ezredévi szenvedés — Fejezetek a magyarság hadi történelméből. Heraldika Kiadó, Budapest, 2003, 415 l.
tovább

Kapronczay Károly
Merre vagy, szellem napvilága?
Makai Mihály: Merre vagy, szellem napvilága? Budapest, Typotex Kiadó, 2004.
tovább

Frideczky Frigyes
Kukockij esetei
Ljudmila Ulickaja: Kukockij esetei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2003.
tovább

Kapronczay Károly
Magyarország a háborúban
Cecil Eby: Magyarország a háborúban. Civilek és katonák a második világháborúban. Mundus Kiadó, Budapest, 2003.
tovább

Kapronczay Károly
Filmtörténet
Nemes Károly: Filmtörténet. A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Teleschola, Budapest, 2001, 95 l.
tovább

Szabó András Péter
Németország története
Németh István: Németország története. XX. század sorozat, Aula Kiadó, 2002, 679 l.
tovább

Blümel Ferenc
Gazdálkodás, vállalkozás, etika
Menyhay Imre: Gazdálkodás, vállalkozás, etika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.
tovább

Kapronczay Károly
Alföld-kutatás és -fejlesztés
Zoltán Zoltán: Alföld-kutatás és -fejlesztés. Magyar Glóbusz Kiadó, Budapest, 2001.
tovább

Frideczky Frigyes
Életeink
Hargittai István: Életeink. Egy tudományos kutató találkozása a XX. századdal. Typotex Kiadó, Budapest, 2003, 254 l.
tovább

Kecskeméti Károly
A zsidókérdés Magyarországon
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Osiris, Budapest, 2001, 788 l.
tovább

Szabó András Péter
A revíziós gondolat
Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Osiris, Budapest, 2001, 256 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Pannon Enciklopédia — magyar ipar- és technikatörténet
Fehér Katalin [szerk.]: Pannon Enciklopédia — magyar ipar- és technikatörténet. KERTEK 2000, Budapest, 357 l.
tovább

Kapronczay Károly
Kitalált középkor
Heribert Illig: Kitalált középkor. A történelem legnagyobb időhamisítása. Allprint Kiadó, Budapest, 2002.
tovább

Dr. Fonda Ferenc
Pénzügyi szilánkok
Lentner Csaba [szerk.]: Pénzügyi szilánkok. Tanulmánykötet. A Soproni Pénzügy Szakos Egyetemi Hallgatók Szakkollégiuma, Sopron, 2001.
tovább

Bán Ervin
A francia nyelvpolitika
Marie-Josée de Saint Robert: La politique de la langue française. Presses universitaires de France, Párizs, 2000, 127 l.
tovább

Kapronczay Károly
Kossuth Lajos nyomában hazai és külföldi tájakon
Tóth József: Kossuth Lajos nyomában hazai és külföldi tájakon. Jelvényszerző túrafüzet. Budapest, 2002, 81. 1.
tovább

Kun Tibor
A gondolkodás útjai
Eduardo Portella [szerk.]: Chemins de la pensée: vers de nouveaux langages. UNESCO, Párizs, 2000, 300 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Don-kanyar
Szabó Péter: Don-kanyar. Corvina, Budapest, 2001, 392 l.
tovább

Szabó András Péter
Kettős szerepben
Stephen Koch: Kettős szerepben. Az értelmiség elcsábítása. XX. Század Intézet, Budapest.
tovább

Kiss Henrietta
Európa-tervek, 1300–1945
Németh István: Európa-tervek, 1300–1945. Visszapillantás a jövőbe. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2001, 632. l.
tovább

Vesztróczy Zsolt
Beszélgetés a szovjet megszállókkal, 1939–40, 1944–45
Stanisław Vincenz: Beszélgetés a szovjet megszállókkal, 1939–40, 1944–45. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2001, 338. l.
tovább

Vigh Károly
A márciusi ifjak nemzedéke
Körmöczi Katalin [szerk.]: A márciusi ifjak nemzedéke. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2000.
tovább

Szabó A. Ferenc
Magyar hadiutazók
Nagy Miklós Mihály: Magyar hadiutazók. Kornétás Kiadó, Budapest, 2001, 143 l.
tovább

Kapronczay Károly
A középhatalmi szerep lehetőségei és korlátai Közép-Európában — a lengyel eset
Tálas Péter: A középhatalmi szerep lehetőségei és korlátai Közép-Európában — a lengyel eset. Budapest, 2000, 108. l.
tovább

Benczes István
Közgazdasági gondolkodás a kommunista és posztkommunista Európában
Hans-Jürgen Wagener [szerk.]: Economic thought in communist and post-communist Europe. Routledge Studies in the History of Economics, Routledge, London, New York, 1997, 388 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Az ortodox törésvonal
Gloria Man: Az ortodox törésvonal. Háttér Kiadó, Budapest, 2001, 190 l.
tovább

Szabó András Péter
Bocsor István
Bocsor István. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta: Fehér Katalin. Tudós tanárok — tanár tudósok sorozat. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2000, 169. l.
tovább

Kun Tibor
Kulcsok a XXI. századhoz
Jérôme Bindé [szerk.]: Les clés du XXIe siècle. Kulcsok a XXI. századhoz. SEUIL–UNESCO, Párizs, 2000. 515 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Deák Ferenc — válogatott politikai írások és beszédek
Deák Ferenc. Válogatott politikai írások és beszédek. Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 1300 l.
tovább

Balassa Zoltán
A türelem vértanúsága
Agostino Casaroli: A türelem vértanúsága. A Szentszék és a kommunista államok (1963–1989)
tovább

Jávor Balázs
A híd túlsó oldalán
A híd túlsó oldalán. Tanulmányok Kelet-Közép-Európáról. Válogatta és szerkesztette: Bán D. András. Osiris Kiadó, 2000.
tovább

Lukácsi Tamás
Jogelmélet és joggyakorlat
Pokol Béla: Jogelmélet és joggyakorlat. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000, 114. l.
tovább

Kapronczay Károly
Járatlan utakon
Nagy Károly: Járatlan utakon –– Korfordulók világában. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2003.
tovább

Frideczky Frigyes
A kelet-európai cigányság
Zoltan Barany: A kelet-európai cigányság. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2004, 384 l.
tovább

Szabó András Péter
A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868
A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868, szerkesztette Schlett István, Természet- és Társadalombarát Alapítvány — Kortárs Kiadó, 2002, 208.l.
tovább

Mohos Márta
Sugárkoszorú
Kéri Piroska: Sugárkoszorú. Sós Júlia és köre. Budapest, Abakusz könyvek, 2003.
tovább

Frideczky Frigyes
Szürke eminenciások a magyar történelemben
Szürke eminenciások a magyar történelemben. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003, 240 l.
tovább

Prugberger Tamás
Az európai magánjog fejlődése
Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, 362 l.
tovább

Kapronczay Katalin
A nagyszombati egyetem orvostanárai
Schultheisz Emil: A nagyszombati egyetem orvostanárai. Mesterek és tanítványok sorozat O. P. K. M., Budapest, 2004, 99 l.
tovább

Pelle János
A Balkán
Mark Mazower: A Balkán. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 233 l.
tovább

Kapronczay Katalin
Kultusz és hagyomány
Kincses Katalin Mária: Kultusz és hagyomány. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóján. Argumentum, Budapest, 2003, 193 l.
tovább

Kapronczay Károly
Dögcédula és kereszt
Tihanyi Tamás: Dögcédula és kereszt. Halálos küldetések az életért. Harmat Kiadó, Budapest, 2003.
tovább

Frideczky Frigyes
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. Trianon, 1919–1920
Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről. Trianon, 1919–1920. Összeállította és szerkesztette Ádám Magda és Ormos Mária. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 348 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Öt nap Londonban, 1940. május
John Lukacs: Öt nap Londonban, 1940. május. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000, 218 l.
tovább

Kapronczay Károly
Az Európa-eszme
Maller Sándor: Az Európa-eszme. A kezdetektől a megvalósulásig. Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány, Budapest, 1996.
tovább

Tamáska Máté
Telepessors
Telepessors. Szerkesztette Saád József. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 372 l.
tovább

Szlávik Lajos
Önszerveződés a víz és az élet bolygóján
Szesztay Károly: Önszerveződés a víz és az élet bolygóján. Pro Aqua Alapítvány, Budapest 2002, 378 l.
tovább

Kapronczay Károly
Ez a Bókay, úgy látszik intelligens ember
Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! Egy jeles orvos a régi Pestről. Száz Magyar Könyvesház Kht., Budapest, 2003, 237 l.
tovább

Frideczky Frigyes
A millennium szobrásza, Zala György
Borbás György: A millennium szobrásza, Zala György 1858–1937. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003, 148 l.
tovább

Kapronczay Károly
A lengyel Wallenberg. Henryk Slawik és idősebb Antall József története
Lubczyk, Grzegorz: A lengyel Wallenberg. Henryk Slawik és idősebb Antall József története. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2004, 304. l.
tovább

Hász Erzsébet
Érték és pedagógia
Magyari Beck István: Érték és pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 116 l.
tovább

Kapronczay Károly
Szociokalandozások
Nagy J. Endre: Szociokalandozások – válogatott szociológiai tanulmányok. Savaria University Press, Szombathely, 2003, 472 l.
tovább

Kapronczay Károly
Erőszak a modern társadalmi folyamatokban
Erőszak a modern társadalmi folyamatokban. Tudományos konferencia, 2002. október 14–15., Rendőrtiszti Főiskola Társadalomtudományi Tanszéke, Budapest, 2003, 218 l.
tovább

Pusztai Gabriella - Búza Kristóf
Vallásosság és egyházkép - interjúk tükrében
Gereben Ferenc: Vallásosság és egyházkép – interjúk tükrében. (Vallomások a vallásról.) Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest, 2003, 294 l.
tovább

Ábrahám Barna
Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában
Ábrahám Barna – Gereben Ferenc – Stekovics Rita [szerk.]: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2003, 548 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Az iraki háború
John Keegan: Az iraki háború. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 383 l.
tovább

Pelle János
A vörös kerék
Alekszandr Szolzsenyicin: A vörös kerék I. (1. Csomó. Tizennégy augusztusa). Katalizátor Kiadó, Budapest, 2004, 386 l.
tovább

Kapronczay Károly
Anyanyelv, írás és civilizációk
Ankerl Géza: Anyanyelv, írás és civilizációk. Vendégségben a Földön. Politikai, gazdasági és művelődéstörténeti tanulmányok. Mundus Kiadó, Budapest, 2004, 383 l.
tovább

Kapronczay Katalin
Közszolgálat – pedagógushivatás
Közszolgálat – pedagógushivatás. Rozsondai Zoltán a magyar tanítóképzésért és megújításáért. Trezor Kiadó, Budapest, 2004, 351 l.
tovább

Pethő Bertalan
Magyarország és a globalizáció
Bogár László: Magyarország és a globalizáció. Osiris, Budapest, 2003, 448. l.
tovább

Karasszon Dénes
Az európai orvosi oktatás történetéből
Schultheisz E.: Az európai orvosi oktatás történetéből. A Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, 2003, 201. l.
tovább

Czár Katalin
Hegedűs a zongoránál
Ferenczi Andrea: Hegedűs a zongoránál. Harmat Kiadó, Budapest, 2004, 127 l.
tovább

Muhi Barnabás
XII. Pius és a második világháború a Vatikán archívumai alapján
Pierre Blet: XII. Piusz és a második világháború a Vatikán archívumai alapján. Új Ember, Budapest, 2004, 292 l.
tovább

Fiziker Róbert
Európa 1945–2000
Németh István: Európa 1945–2000. A megosztástól az egységig. Aula Kiadó, Budapest, 2004, 874 l.
tovább

Kapronczay Károly
Magyarság és modernitás
Segesváry Victor: Magyarság és modernitás. Kulturális és politikai perspektívák. Tanulmányok 1997–2004. Mundus Kiadó, Budapest, 2004, 290 l.
tovább

Dr. Fonda Ferenc
Rendszerváltás és pénzügypolitika
Lentner Csaba: Rendszerváltás és pénzügypolitika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 305 l.
tovább

Rákóczi Katalin
A magyar orvosi szaksajtó- és könyvkiadás a reformkorban és a neoabszolutizmus korában
Kapronczay Katalin: A magyar orvosi szaksajtó- és könyvkiadás a reformkorban és a neoabszolutizmus korában, 1831–1867. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2004, 141 l.
tovább

Kun Tibor
Az értékek sorsa
Jérôme Bindé: Oů vont les valeurs? [Hová tűnnek az értékek?] UNESCO/Albin Michel, Párizs, 2004, 509 l.
tovább

Kapronczay Károly
Halálra szántak
Tomka Ferenc: Halálra szántak. Mégis élünk. Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés. Szent István Társulat, Budapest, 2005, 487 1.
tovább

Frideczky Frigyes
Az angol ajkú népek története
Winston S. Churchill: Az angol ajkú népek története. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004, 956 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Kik vagyunk mi?
Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005, 684 l.
tovább

Kapronczay Károly
Monológ alkonyatban
Benkő Samu: Monológ alkonyatban. Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2005, 332. 1.
tovább

Magyar Ferenc
A Jézus-dosszié
Lee Strobel: A Jézus-dosszié. Egy oknyomozó újságíró interjúi a történelem legnagyobb rejtélye körül. Harmat, Budapest, 2oo5, 348 1.
tovább

Pécsi Tibor
Megbocsátás
Michael E. McCullough – Steven J. Sandage – Everett L. Worthington: Megbocsátás. Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat?Harmat, Budapest, 2005, 262. l.
tovább

Czár Katalin
A szeretett vezető
Pulay Gyula: A szeretett vezető. Harmat Kiadó és Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága, Budapest, 2004, 105. l.
tovább

Frideczky Frigyes
A pénz filozófiája
Georg Simmel: A pénz filozófiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 650 l.
tovább

Magyar Ferenc
Iskola a lovagvárban
Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest, 2005, 235 l.
tovább

Kapronczay Károly
Az Egyesült Királyság és Magyarország
Arday Lajos: Az Egyesült Királyság és Magyarország. Nagy-Britannia és a magyar–angol kapcsolatok a 20. században. Mundus, Budapest, 2005, 504 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Gangesz
Aldo Pavan: Gangesz. Geographia Kiadó, Budapest, 2005, 336. old.
tovább

Kapronczay Károly
A tudás hídjai
Vizi E. Szilveszter: A tudás hídjai. Cikkek és interjúk. Kossuth Kiadó, Budapest, 2005, 234 l.
tovább

Magyar Ferenc
Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján
Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján. I. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok. 1918–1945; II. A Magyarországhoz történt visszatérés után. 1939–l945. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék, Nyíregyháza, 2005, 552, illetve 436 1.
tovább

Balogh Tibor
Szociológiai tanulmányok
Jean Piaget: Szociológiai tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 397 l.
tovább

Frideczky Frigyes
A jó Sztálin
Viktor Jerofejev: A jó Sztálin. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005, 423 l.
tovább

Frideczky Frigyes
Magyar politika 1944–2004
Bihari Mihály: Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 485. l.
tovább

Kun Tibor
A jelenkori történelem választóvonalai és fordulópontjai
Paolo Pombeni [szerk.]: Cesure e tornanti della storia contemporanea. Bologna, Il Mulino, 2005, 303 l.
tovább

Kárpáti András
Konformitás és nevelés
Karikó Sándor: Konformitás és nevelés. Okker Kiadó, 2005, 153 l.
tovább

Kapronczay Károly
A fenntartható egészségügy, avagy az egészségügy kórtana
Bugovics Elemér: A fenntartható egészségügy, avagy az egészségügy kórtana. Medicina, Budapest, 2005, 410 1.
tovább

Magyar Ferenc
20. századi egyetemes történet
20. századi egyetemes történet. 1. kötet Európa, 2. kötet Európán kívüli országok. Budapest, Osiris Kiadó, 2005, 530 és 388 l.
tovább

Kun Tibor
Jelenkorunk jellemzői
Roberto Vivarelli: I caratteri dell’etŕ contemporanea. [Jelenkorunk jellemzői.) Bologna, Il Mulino, 2005, 296 l.
tovább

Takács Ferenc
Románok a történelmi Magyarországon
Miskolczy Ambrus: Románok a történelmi Magyarországon. Lucius Kiadó, Budapest, 2005, 180 l.
tovább

Frideczky Frigyes
A háborús felderítés
John Keegan: A háborús felderítés. Az ellenség megismerése Napóleontól az al-Kaidáig. Európa Könyvkiadó Budapest, 2005, 762 l.
tovább

Pécsi Tibor
A bánatról
C. S. Lewis: A bánatról. Harmat, Budapest, 2005, 81 l.
tovább

Kótyuk Erzsébet
A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között
Birtalan Győző: A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között. Bp., SOMKL, 2001, 124 o. Libri Historiae Medicae sorozat
tovább

Jeszenszky Géza
Magyarország és az angolszász világ
Várdy Béla – Várdy Huszár Ágnes: Újvilági küzdelmek. Az amerikai magyarság élete és az Óhaza. Mundus Kiadó, Budapest, 2005. 370 l.; Arday Lajos: Az Egyesült Királyság és Magyarország. Nagy-Britannia és a magyar-angol kapcsolatok a 20. században. Mundus Kiadó, Budapest, 2005, 504 l.
tovább

Kapronczay Katalin
Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század)
Számos vonatkozásban szinte közhelyszerűen, gyakorta mondjuk, hogy jellemző a tár-sadalmakra, hogyan gondoskodnak bizonyos társadalmi rétegekről (betegekről, idősekről, elesettekről, gyermekekről, fogyatékosakról stb.). De ugyanez a kijelentés igaz az élet “nagy” eseményeire is. A különböző korok, kultúrák neveltjei tudásuk, hagyományaik, és szokásaik alapján házasodtak, kereszteltek, éltek, haltak, temettek, vigadtak és szomorkodtak. Az élet kezdete: a termékenység vagy annak hiánya, a viselősség és a szülés, a gyer-mekágyasság időszaka – bár biológiailag a legtermészetesebb folyamatok egyike – mégis mindig magában hordozta a titokzatosságot, együtt járt az orvosilag szükségszerű racionális tennivalókkal csakúgy, mint a “semmire sem jó” ritusokkal, szokásokkal, mindazzal, ami a világra jövő egyszeri és megismételhetetlen lényt megilleti.
tovább

Kapronczay Károly
A 20.század történelmi léptékű változásokban gazdag forgatagában magyar földön sok nemzedék tartotta magát „elvetélt korosztálynak”, hiszen a magyar ifjakat és érett korúa-kat a háborúk, forradalmak, diktatúrák tétlenségre, külföldi vagy belső emigrációba kényszerítették, vagyonuk vagy megélhetésük elvesztésével sújtották. Velük töltötték meg a börtönöket, mindezt azért, mert nem illettek bele az idegen eszmék szülte rendszerbe.
tovább

Dr. Fonda Ferenc
I. Rendszerváltás és pénzügypolitika
Egy gyűjteményes kötetet olvastunk a minap és ezeket a sorokat azért vetjük papírra, hogy mások figyelmébe ajánljuk, Merthogy Csikós-Nagy Béla szavaival élve, ez a kötet és szerzője” igen figyelemre méltó”. Több okból. Részben azért, mert maga a kötet éppen azt az ún. középfokú elméletet (R. K. Merton) teljesíti ki a maga területén, a pénzügytanban (nem középiskolás fokon), amit az említett Csikós-Nagy Béla, a Közgazdaságtan globalizáció korában című művében (2002) eképpen hiányol: „egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azok a kutatási eredmények, amelyeket szűkebb szakterületek elkülönült, önállósult vizsgálata során nyernek”. (Megjegyzendő, hogy a pénzügytan olyannyira kiterjedt tematikailag, hogy a financiális problémákon túlmenően az államháztartástant is szükségszerűen tematizálja.)
tovább

Bódi Stefánia
Nemzetközi migráció és biztonság
"Az európai migráció egyidős a kontinens történetével. Migráció volt, van és mindig is lesz. Nélküle nem mehet végbe társadalmi fejlődés" - írja Szabó A. Ferenc a Zrínyi Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent kötetében. A könyv igényesen felépített, több évtizedes kutatómunka eredménye, a migráció valamennyi hazai és nemzetközi vonatkozását számba veszi. Kiterjedt magyar és idegen nyelvű szakirodalom felhasználásával készült, egyszerre kíván politikaelméleti, történelmi, demográfiai és – nem utolsósorban – biztonságpolitikai szempontokat figyelembe venni.
tovább

Ráczkevy Edit
Az orvosfilozófus: Viktor Emil Frank (1905-1997)
tovább

Szakolczai György
A Fölemelkedő Európa új politikai gazdaságtana
Csaba László új, angol nyelvű könyve teljes ismertetésének a bőség zavara szab gátat. A könyv egyenes folytatása legfontosabb korábbi munkáinak és így, noha nem ismétli a ko-rábban már leírtakat, mégis negyedszázados tudományos munka eredménye. Tizenegy fejeze-te között egyaránt találhatunk elméleti, sőt elmélettörténeti, széles statisztikai megalapozott-ságú empirikus, gazdaságpolitikai, és végül történeti jellegűeket. A tizenegy fejezet irodalom-jegyzéke összesen 33, a táblázatos számanyag ismét pontosan 33 oldalt tölt meg, vagyis a tel-jes könyv 10 – 10 %-át. Ezért ez a könyv, noha ez a szerzőnek nem szándéka, akár a téma re-ferenciaköteteként is felhasználható. Nincs olyan fejezet, amelynek ismertetése mellőzhető lenne, ezért a recenzor csak arra törekedhet, hogy röviden ismertesse valamennyi fejezet té-máját és legfontosabb mondanivalóit.
tovább

Salamon Konrád
A Nékosz-legendáról
tovább

Kapronczay Károly
Az amerikai film
Amikor 1885-ben a Lumière-fivérek levetítették első filmjüket, az érdeklődés felkelté-sén túl kétségtelenül a szórakoztatás szándéka állt a középpontban. Az első alkotásokat még kávéházakban vetítették. Nagy hatást gyakoroltak a nézőkre és ténylegesen ez vitte sikerre a „filmet”, amely élmény létrejöttéhez a valóság valamilyen formában történő megjelenítése mellett a közönség „jelenlét” érzése is elengedhetetlenül szükséges volt. A mozgófénykép megvalósulása egyszerűen hihetetlennek tűnt és ez valósította meg a film igazi sikerét és dia-dalát.
tovább

Kapronczay Károly
Világosság
Az elmúlt másfél évtizedben a sajtó gyakran foglalkozott az elmúlt rendszer „felderí-tő” tevékenységével, elsősorban azzal a pártállami sajátossággal, amely szerint beépített ügy-nökökkel figyeltetett egyéneket, kisebb vagy nagyobb csoportokat, a kapott információkat tárolta vagy ezekből „ügyeket” (büntető pereket, egyénekre irányuló megkülönböztető eljárá-sokat stb.) kreált. Az állam biztonságát fenyegető tevékenység szemmel tartása minden állam alapvető kötelessége, azonban ennek is vannak demokratikus szabályai, törvényes feltételei, mindezek betartása az elmúlt rendszerben alapos csorbát szenvedett. Ügynöki munkát önként lehet vállalni, de arra kényszeríteni senkit sem lehet. Az utóbbi esetekkel kapcsolatban van „vitája” a társadalomnak a letűnt korszak politikájával, biztonsági szervezeteivel. Igazuk van azoknak is, akik a „bármilyen módon” beszervezett volt ügynököktől igazmondást kívánnak, illetve az 1994-ben hozott magyar átvilágítási törvény (azóta több pontjában módosított) hiá-nyosságaira világítanak rá. A volt szocialista országok e tárgyban hozott törvényei alaposan eltérnek egymástól. Magyarországon egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését /átvilágítását/ írja elő, meghatározza azokat a cselekményeket, amelyekre nézve el kell végez-ni az ellenőrzést. Kizárólag Németországban és Csehországban élnek azzal a lehetőséggel, amely szerint az érintetteket bizonyos állások, közhivatalok és választott tisztségek betöltésé-től eltiltják. Nálunk a törvény érvényessége szempontjából nincs különbség az „alkotmány előtti” és „utáni” jog között.
tovább

Kapronczay Károly
Prológus és három monológ
2006-ban adta ki bővített változatban Pándy Lajos: Súgópéldány című visszaemlékezé-sét, ami nem a megszokott formájú emlékirat: az elbeszélés folyamát színháztörténeti anekdo-tákkal, a régmúlt legendává vált híres történeteivel töri meg. Így az izgalmas olvasmány még lebilincselőbbé válik. A felvidéki születésű, tanulmányait Prágában és Pozsonyban végző Pándy nemcsak kiváló színész, de jeles műfordító (több cseh irodalmi művet fordított le, segítségével állítot-ták színpadra azokat), rádiós ismeretterjesztő, jó tollú író. A világháború poklából, évekig tartó orosz fogságból hazatérve lett színész. Ekkor indul a visszaemlékezés: saját színészi pá-lyafutásának felvázolása közben remek portrékat állít elénk olyan pályatársairól – nagyokról és kevésbé kiemelkedőkről akik már valóban a színháztörténet szereplői. Az 1950-es évek sorsfordulót hoztak a hazai kultúrában, így a színházi életben is. A világháborút követő évek-ben sok tehetséges színészt – politikai vagy akként feltüntetett okokból – háttérbe szorítottak, jelentéktelen szerepekbe kényszerítettek, de mivel életük a játék, a színház világa volt, így szótlanul tűrték a megaláztatást is. A képzeletbeli színpadon felvillannak a tehetséges, de nem éppen jellemes karrieristák, akik több évtizeden át uralták a hazai színházi életet. A tehetség-nek megbocsátottak, de a ripacsoknak, felfuvalkodott kádereknek még évtizedek múltán sem jár felmentés, legfeljebb sajnálat.
tovább

Kapronczay Károly
Keresztények a XX. században: Robert Schumann, Európa atyja
Az Új Ember Kiadó jelentette meg Fejérdy Gergely fordításában René Lejeune: Politi-ka és életszentség, Robert Schumann, Európa atyja címet viselő művét, amely a Keresztények a XX. században sorozat legújabb kötete. Robert Schumann “kétarcú politikus” volt: a francia politikai életben sok tisztséget vi-selt (képviselő, külügy-, pénzügy-, igazságügyi miniszter, majd miniszterelnök), a német-francia megbékélés kezdeményezője és formálója, de túllépve a nemzeti politika keretein ő kezdeményezte az Európai Unió létrehozását, amit akkor még nem ezen a néven szerveztek meg. “Európa atyja” mindenekelőtt mélyen hívő ember volt, és ez alapvetően meghatározta politikai szemléletét, magatartását, és a közélet képviselőihez való viszonyát. Éppen ezért a most megjelentetett könyv nem csupán egy elkötelezett politikus életútjával, a nemzeti és nemzetközi politikai életben betöltött szerepével foglalkozik, hanem egy lelki beállítottságú embert is bemutat az olvasónak.
tovább

Kapronczay Katalin
A magyar balneológia aranykora
Szinte közhelyszámba megy, amikor a magyar természet kincsei között kiemelt helyen említjük a gyógyító hatású ásványvizeket, hévvizeket. Tapasztalati alapon hosszú évszázadok óta alkalmazzák ezeket a legkülönfélébb betegségek elhárítására, enyhítésére, külsőleg és belsőleg egyaránt. A hazai ásvány- és gyógyvizek tudatos felkutatása, az alkotó elemek tudományos elemzése és gyógyító hatásuk kimutatása a XVIII. században indult meg, részben egyéni kez-deményezés alapján, majd a megyei főorvosoknak előírt kötelező helyi felmérések nyomán. A meghatározott időközönként beadott megyei főorvosi jelentésekben az egészségügyi vonatko-zású adatokon túl (demográfiai statisztika, a területre jellemző, gyakori betegségek, járvá-nyok, egészségügyi személyzet és ellátottság), ki kellett térni a régió természeti adottságaira és a lakosság egészségét befolyásoló tényezőkre (klimatikus hatások, aszályok, árvizek, mo-csaras területek, talajviszonyok, ivóvíz-ellátás stb.) is. Ennek a folyamatnak volt része és eredménye az ásványvizek, hévforrások felkutatása, lehetőség szerinti kémiai analizálása és a gyógyhatás mibenlétének meghatározása. A felvidéki és az erdélyi gyógyvizek felmérése és vizsgálata járt jelentősebb eredménnyel, bár az elemzés minőségének ekkor még határt sza-bott a kémiai módszerek kezdetlegessége. A közös tudományos munkára való törekvésnek, a szakmai tapasztalatcserének már ekkor is határozott jelei voltak, de az eredményesebb együttműködés intézményes formáit csak a XIX. század hozta meg.
tovább

Kapronczay Károly
Tempora mutantur
1980-ban a floridai Astorban jelent meg Károlyi Széchenyi Ilona: Kileng az inga, egy arisztokrata festőművésznő életútja, bánatai és örömei című visszaemlékezése angol nyelven, amelyet az Amerikai Magyar Alapítvány kiadásában. A szerzőt Wass Albert mutatta be az olvasónak. E könyvet adta ki magyar nyelven 2006-ban a Mundus Kiadó. A szerző a két vi-lágháború közötti évtizedekben valóban az ismert portréfestők közé tartozott, művészi kép-zettségét a budapesti és a müncheni képzőművészeti akadémiákon szerezte. Családi nevei sokatmondóan elárulják, hogy a magyar arisztokráciához tartozott, nemcsak születése, de há-zassága révén is történelmi főnemesi család tagja volt. Ritka jelenségnek számított a maga korában, hiszen főnemesi leány legfeljebb érdeklődés, vagy amatőr időtöltés szintjén kötődött a művészetekhez. Ismert ugyan néhány amatőr arisztokrata festő, akik mindenfajta művészi képzés nélkül, valóban passzióból festegettek, különösebb nyomot nem hagytak maguk után a művészettörténetben. (Winston Churchill angol miniszterelnök is festett tájképeket, nem rosz-szakat, de a képek igazi értékét mindenképpen alkotójuk neve „adja”.)
tovább

Loppert Csaba
Roskadozó demokrácia
Van-e szüksége Magyarországnak új alkotmányra vagy sem? Esetleg a régit kell átdolgozni? A 2006. szeptember-októberi könnybefojtott forradalom szervezői a Szent Koronára épülő történelmi alkotmány jogfolytonosságának visszaállítását követelték, követelik. Törekvéseik eddig nem találtak tömeges támogatásra. Az-e az oka ennek, hogy a politikai elit és a média agyonhallgatja követeléseiket? Vagy pedig az, hogy a választópolgárok fontosabbnak tartanak valami mást a nemzeti szimbólumok, történelmi ereklyék eredeti jogaikba való visszahelyezésénél? A jövő dönti el.
tovább

Kapronczay Károly
A rendszerváltás történeti tükre
Történeti távlatban 15 16 év a pillanatnál is rövidebb idő, aligha lehet dokumentu-mokkal alátámasztott – értékelést adni sorfordító eseményekről. Témánk esetében főként azért, mert a Szovjetunió összeomlásával egy időben zajló rendszerváltozásokkal egy addig világrendnek tűnő szövetségi rendszer is megsemmisült. Ennek az eseménysorozatnak – nyu-godtan nevezhetjük így – nem volt összehangolt stratégiája, igaz, hosszabb vajúdás előzte meg a történéseket. A rendszerváltó országok ugyan a második világháborút lezáró békeköté-sek (1947) „produktumai” voltak, közvetlenül a világháború katonai fölényét meghatározó, gigantikusnak tűnő államszövetséghez kötődtek korábban. E szövetség nem csupán katonai erejével tartott rendet, de ideológiai és gazdasági rendszerébe is beépítette ezen országokat. A kemény kéz politikája ellen csak egyszer – 1956-ban – tört ki nagy arányú lázadás, amelyhez hasonló, de talán „békésebb” formában lezajló volt az 1968. évi csehszlovákiai megmozdulás. Rendet csak katonai erővel lehetett tartani. Az 1980-as évek azonban már csak „mélyrepülés”-ként jellemezhetők, mivel az elaggott vezetői gárdájú, egyre jobban tönkremenő gazdasággal rendelkező Szovjetunió olyan helyzetben volt, amit nem lehetett sem katonai erővel, sem más – addig sokszor bevált – ideológiai nyomással helyrehozni. A helyzeten már az sem segített volna, ha izolálják a szövetségi rendszert a környező világtól, vagy az állami és politikai veze-tők leváltásával próbálkoznak Túlzottan erősek voltak a táborhoz tartozó államokban a társa-dalmi és gazdasági természetű feszültségek ahhoz, hogy részleges engedményekkel ideig-óráig oldják a feszültségeket, és ezzel visszaállítsák a megszokott rendet. Egy út tűnt járható-nak, ha a Szovjetunió lazítja a szövetségi rendszert, így oldja a feszültségeket, sőt talán „elen-ged” a kötelékből egy-két államot is, ilyen áron tartva egyben a Szovjetuniót. Ez volt az a kritikus pont, ahol olyan – a vezetés szemében váratlan nemzeti mozgalmak, önállósodási törekvések bontakoztak ki (például a Baltikumban, a Kaukázusban, vagy az iszlám lakosságú tagállamokban), amelyek a rendszer feladására, vagy egyéb „túlélési” stratégia kidolgozására kényszerítette a rendszer fenntartói.
tovább

Török Bálint
A Magyar Rádió története
2005-ben volt 80 éves a magyar rádió, s rövidesen kezünkben volt a magyar rádiózás történetét bemutató négy vaskos kötet (1. Fellegvár. A Magyar Rádió regénye. Emberek – Történetek – Dokumentumok. 1925 1945. 2. Kettészelt égbolt…1945 1956. 3. Szélárnyékban…1956 1990. 4. Visszajátszás…1990 2005). A jó kétezer oldalnyi szöveget Tóbiás Áron írta, illetve állította össze, és a Magyar Rádió Közalapítvány adta ki. Lenyűgöző ez a hatalmas anyag, mely csak pár száz oldallal kevesebb a Hóman és Szekfű által írt ezeréves magyar történelemnél, de még lenyűgözőbb az a széleskörű tárgyismeret, mely Tóbiás Áront alkalmassá tette e nagyszabású mű megalkotására. Hiszen a nyolcvan évből csupán tizet töltött a Rádió falain belül, és még néhány csodálatos napot, amikor a Szabad Kossuth Rádió munkatársa lehetett az 56-os forradalom idején. Ilyesmire csak olyan ember képes, akit erős szubjektív szálak kötnek vállalt feladatához. Ez néha elfogódottsághoz vezet. De ez nem hiba, csupán tény.
tovább

Kapronczay Károly
Az európai államfejlődés
A kötet szerzője – Sashalmi Endre – bevezetőjében néhány kérdést tett fel az európai államokkal kapcsolatban. Milyen szakaszokra osztható Nyugat-Európa államfejlődése a nemzetállam kialakulása előtt? Miként jött létre a szuverén territoriális állam? Mikor van egyáltalán értelme államról beszélni a nyugat-európai politikai szerveződések esetében? Tény, hogy a közép-és kelet európai államok mindig a nyugati országokat tekintették mintának, azokat követték. Természetesen voltak kivételek is, de a jellem-ző mégis ez a példakövetés volt. Elsőként az állam fogalmát tisztázza a szerző. Rövid áttekintést ad az állam mibenlétének proble-matikájáról, hogy e modell segítségével viz0sgálhassa meg később a kelet-közép-európai, a kelet-európai és a balkáni fejlődés sajátosságait. Az általános kép megalkotása közben nagy vonalakban az állam esz-méjének kialakulását is tárgyalja. Megállapításai nem csupán összehasonlító elemzésekben hasznosítha-tók, de minden tekintetben önálló, egységes képet adnak.
tovább

Frideczky Frigyes
Mozart élete és műve
tovább

Kapronczay Katalin
Felvidéki orvosi topográfiák
Az orvosi topográfia (helyleírás) – mint műfaj – szellemi gyökereit a 18.század első felében kereshetjük, mégpedig a Bél Mátyás nevével fémjelzett un. honismereti iskola célkitűzéseiben. A török uralomtól megszabadult, minden vonatkozásban súlyosan elmaradott ország talpra állásához, fejlődéséhez vezető folyamat egyik fontos elemeként a haza megismerését, megismertetését jelölték meg. A megismerés az ország múltjának, történeti emlékeinek felkutatásán túl kiterjedt a természeti adottságok feltárására is. Ez magában foglalta az ország természeti viszonyait (vizei minőségét, a talaj vizsgálatát, ásványkincseket, klímát, a meteoro-lógiai befolyásokat), a népesség ismeretét (alkatilag, hajlamaikban, életmódjukban, szokásaikban, stb.). A kutatás célja a nemzeti önismereten, a hazai értékek felmérésén túlmutatott, mivel a honi természeti értékek feltárása után azok hasznosítását is tervezték (ásványkincsek, gyógyvizek, gyógynövények) mind itthon, mind külföldön, a gazdasági gyarapodás nem titkolt reményében. A népesség, az ember több megközelítésből is a vizsgálódás tárgyává vált. A természeti adottságokat, a klímát, a vizeket olyan szempontok alapján is elemezték, hogy azok milyen hatással vannak a lakosok egészségi állapotára, bizonyos betegségek létrejöttére (egyes tájakra jellemző betegségek, illetve bizonyos évszakokhoz kapcsolható gyakori megbetegedések). Számos esetben csak homályos elképzelést fogalmaztak meg, de sok kérdésben már ekkor a helyes megfigyelésből a pontos következtetést vonták le. A Bél-iskola orvos-egészségügyi irányultságú érdeklődése a munkában résztvevő orvosoknak volt köszönhető. A Bél-féle honismereti iskola működése és az általuk tervezett óriási terjedelmű kiadvány torzóban maradt, a század második felében nagyobb méretűvé váló topográfiai felmérések, és a megjelentetett kiadványok létrejöttének egyik indítéka azonban egyértelműen az irányzat követése volt. A másik alkotóelem az a hivatali kötelezettség volt, amely szerint a megyei, városi orvosokat bizonyos előírt gyakorisággal (havonta, negyedévenként, évente) olyan jelenté-sek összeállítására kötelezték rendeletileg, amelyeknek a fentiekben vázolt adatokat is tartalmaznia kellett. A topográfia műfajból vált ki, azzal mintegy párhuzamosan indult meg a gyógyvizek analizálásának és terápiás alkalmazásának lehetőségeit taglaló balneológiai irodalom.
tovább

Kapronczay Károly
Két könyv 1956-ról és a megtorlásról
Az 1956. októberi magyar forradalom 50. évfordulója alkalmat nyújtott a visszaemlé-kezések, a megemlékezések sorozatának, amely nemcsak az áttekintést segítette, de a hiányzó ismeretek és információk pótlására is lehetőséget adott. 1956-ról több mint három évtizedig igaz szóval nem lehetett emlékezni, hiszen az ellenforradalommá leminősített események va-lós okait, történéseit nem lehetett feltárni, illetve csak a hatalom ízlése, vagyis érdekei szerint szabadott kommentálni. A rendszerváltozás előtti két esztendő elemi erővel irányította a kuta-tók és a közvélemény figyelmét a háború utáni évtizedek un. „fehér foltjai” felé. Ezek élén 1956 állt: az illegális szamizdat kiadványok többsége ezzel foglalkozott. A magánszemélyek-nél titokban őrzött dokumentumok közlése mellett virágkorát élte a visszaemlékezés műfaja, a memoárok közül kimagaslottak a súlyos büntetést elszenvedettek nyilvánosságra hozott írásai. Ekkor már körvonalazódott egy történész-kör, amelynek tagjai a szórványosan megtalálható forrásokból merítve adataikat alkották meg első elemző feldolgozásaikat. Már ekkor alapvető követelésként jelentkezett az un. titkos levéltárak megnyitásának igénye, a kutatás szabadsá-gának biztosítása. Mindezt természetesen a működő hatalom megtagadta, az 1956-tal foglal-kozó illegális – mindamellett sokszor már legálisan terjesztett – kiadványokat elkobozta, a kiadókat, a szerzőket, a terjesztőket igyekeztek megfélemlíteni.
tovább

Kapronczay Károly
Lengyel írók az 1956-os forradalomról
Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kiadott könyvek sorából kiemelkedik a Lengyel tollal a magyar októberről 1956 című antológia, amely D. Molnár István szerkesztésében látott nyomdai napvilágot a Magyar Írószövetség és a Ráció Kiadó gondozásában. A lengyel vonatkozás kiemelkedő szerepet játszott már 1956. október 23-án is a forradalom kirobbanásában, hiszen az 1956 júniusi poznani munkásfelkelés úgy megroppantotta a lengyel kommunista vezetés hatalmát, hogy a váltás feltartóztathatatlanul bekövetkezett. Éppen 1956 októberében kerültek válaszút elé, hogy vagy engednek a párton belüli megújhodásnak (Gomulka vezető tisztségbe való helyezését illetően), vagy menthetetlenül felkelés, polgárháború robban ki 1956 októberében a lengyel megújhodás mellett szerveztek tüntetést, ami azután magyar földön lobbantotta fel a forradalom tüzét. Lengyelország is forradalmi, majd győzelmi mámorban élt, így az elveikkel azonos magyar forradalom élénk visszhangot és támogatást váltott ki. A sajtó tele volt a magyar forradalmat üdvözlő, azzal egyetértő írásokkal, széleskörű gyűjtés indult meg a magyarok megsegítésére. Ez a lelkesedés a magyar forradalom leverése után is tovább élt, de a lengyelországi balos fordulat után már nyíltan ott sem emlegették az 1956-os magyar eseményeket.
tovább

Kölnei Lívia
Regény Kálmán királyról
Fábián László Könyves Kálmán királyról szóló regénye a történelmi regények magyar hagyományát folytatja. A kötet szerkesztése, tipográfiai előkészítése példaértékű, Segesdi György grafikái kiemelik, és hangulatában kiegészítik a regény egy-egy történését. A korszak, amit megidéz, a XI. század kilencvenes éveitől 1116-ig tart. László és Kálmán hatalomváltásának körülményeit, Kálmán király uralmának idejét követhetjük végig „belülről”, az események főszereplőinek belső nézőpontját követve. E műben a hangsúly a külső világ eseményeiről (hatalmi torzsalkodás, csaták, diplomáciai manőverek) a belső, lelki szféra történéseire, változásaira helyeződik. Könyves Kálmán személyiségét állítja elénk a szerző, apró, emberi rezdüléseit próbálja megrajzolni, ami kétszeresen is nehéz feladat: egyrészt, mert nagyon kevés korabeli dokumentum maradt, amiből a király lelki világára következtethetünk; másrészt ezeket a hiányokat az írónak saját élményvilágából kell kitöltenie úgy, hogy az olvasók számára hitelesen, átélhetően hasson. Fábián Lászlónak – úgy gondolom – sikerült leküzdenie ezeket az akadályokat, sikerült „életet lehelnie” egy olyan történelmi alakba, aki nemzedékek tudatában csak egy üres névként élt a történelemkönyvek lapjain. Jellem- és atmoszféra-teremtő módszerének summázata lehetne az a félmondat, amit könyve első oldalán találunk: „…az álmok, az ábrándok megteremthetnek egész seregnyi valós elemet, ha magát a valóságot nem is kínálhatják…”.
tovább

Szabó A. Ferenc
Fontos könyv napjaink konzervatizmusáról
Egedy Gergely korábban jelentős ország- monográfiákkal (Nagy- Britannia, Ausztrália) iratkozott fel a figyelmet keltő szerzők listájára, újabban azonban a konzervativizmus történelmi és definíciós problémái foglalkoztatják. A témakörbe tartozó írásait általában szívesen fogadták társadalomtudományi folyóirataink, legtöbbjüket mégis a Magyar Szemle szerkesztőségének gondjaira bízta. Kötetbe gyűjtve minőségileg új, magasabb szintet képviselnek, mutatván szerzőjük konzekvens érdeklődését, lépcsőről- lépcsőre haladását a téma körülhatárolása után az értelmezés és a kitekintés útjain. Elemzései szűkszavúak, lényegre törők, csak azt írja le, amit végiggondolt a témában megnyilatkozott külföldi és hazai szerzők segítségével. Ennek ellenére nem ragad le jól ismert konzervatív gondolkodók nézeteinek ismertetésénél, mert tudja jól, hogy ez a sokak által gyakorolt, ám sok oldalt eredményező módszer elvonhatná mind az ő, mind az olvasók figyelmét a lényegről. A konzervativizmus /angliai/ történetére külön könyvet szánt. (Brit konzervatív gondolkodás és politika, Századvég 2005.) Nincs tehát teljes mértékben igaza Lánczi Andrásnak, akinek bírálatát van szerencsénk ismerni (Magyar Szemle 2006. ápr.), amikor hiányolja, hogy Egedy nem híve az „ad hominem” megközelítésnek, annak az érvelési technikának, amely a témába vágó avultnak vagy tévesnek ítélt nézetek bírálatán keresztül jut el saját mondanivalója kifejtéséhez:”…az érvelés hatékonysága s persze csiszoltsága is sokkal nagyobb, ha tényleges, valódi vitában formálódik. Sokkal több emberhez jut el egy érv, ha éle van, ad hominem szól, nemcsak a maga egyszerűségében és fenségességében áll világítótoronyként egy elhagyott földnyelven.” – írja a másik jeles hazai konzervatív gondolkodó. (Magyar Szemle uo. 32. o.) A finoman árnyalt, szellemes, és oly költői kritikához, hogy kénytelenek voltunk szó szerint idézni, csak annyit tennénk hozzá: nem mindegy, melyik diszciplína oldaláról közelítünk egy kérdéshez. Ugyanis Lánczi elsősorban filozófusként definiálja magát, míg Egedy alapvetően szociológusi identitással rendelkezik. Ebből következően, jóval közelebb áll kollégájánál a konzervativizmus társadalmi jelenségvilágához, bár az angliai irányzatok összefoglalásánál teoretikus vénáját is megmutatta. Sőt ezen monográfiája egyfajta előzményének tekinthetjük ismertetendő kötete ”Konzervativizmus: elvek és irányzatok” című fejezetét, amelyben Edmund Burke, Noel O’Sullivan, Andrew Vincent, Roger Scruton, Peter Viereck, Michael Oakeshott, Karl Popper, Russel Kirk és William Orton segítségével világítja meg a konzervativizmus fogalmát és viszonyát a különböző politikai értékekhez. Nem rossz névsor, bár nem mindegyikük sorolható a konzervatív gondolkodói körbe Arra mindenesetre illetékesek, hogy a gyakran félreértett vagy pejorált „konzervatív” kategória a helyére kerüljön a politikai ideológiák rendszerében.
tovább

Kahler Frigyes
Gondolatok Kende Péter könyvéről
Rákosi Mátyás 1945. november 22–én a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége ülésén kifejtette a katolikus egyház felszámolására irányuló stratégia lényegét. Úgy fogalmazott: „… óvatosan kell dolgozni és nekünk nagyon meg kell nézni, hogyan és milyen formában támadunk”. Ehhez képest a támadások – hangsúlyozta – soha sem az egyház, hanem annak „legreakciósabb” képviselői és intézményei ellen irányuljanak, „ezzel oppozícióba kényszerítve magát az egyházat”. Ennek szellemében már 1946-ban megjelentek a kommunista befolyás alatt álló sajtóban az egyházi iskolákban folyó „összeesküvésekről”, s egyes egyházi személyekről írott gyalázkodó cikkek.
tovább

Vesztróczy Zsolt
A politikus Antall József
A 1990 utáni magyar politikusi garnitúrából talán senkit nem ért annyi igaztalan vád, mint Antall Józsefet, az 1990 utáni első magyar demokratikus kormány miniszterelnökét, aki még ma is gyakran kerül a bal- és jobboldalról érkező támadások kereszttüzébe. Ez a látszólag furcsa jelenség azóta tapasztalható, hogy 1989-ben a magyar politikai élet színpadára lépett, az indulatok pedig halálát követően sem csitultak, sőt inkább tovább erősödtek. Bár 1996-ban megjelent egy összeállítás róla az “Ismeretlen Antall József” címmel, amely tanári és kutatói tevékenységét bemutatva valóban emberközelbe hozta a miniszterelnököt egykori barátai, kollé¬gái, tanítványai segítségével, de a magyar közvélemény szemében sajnos ez sem változ-tatott a megítélésén. Ennek folytatásaként most egy újabb kötet látott napvilágot "A politikus Antall József - Az európai úton" címmel, amely már a rendszerváltás utáni első magyar mi-niszterelnök politikai pályáját mutatja be az 1989 és 1993 közötti időszakban.
tovább

Kapronczay Károly
1956 gazdasági elemzése
Az l956 októberi magyar forradalom kirobbanásának okait keresve a hazai történetírás számos magyarázatot talált. Legfőképpen azokat a politikai folyamatokat követte nyomon, amelyek a szovjet megszállással, a magyar társadalomtól idegen kormányzási formák kényszerű bevezetésével voltak kapcsolatban. Tény, hogy a második világháború magyar szempontból tragikus fejleményekkel zárult, a német megszállást a szovjet hadsereg teljes térnyerése követte. A katonai megszállást, mely kezdetét jelentette a totális társadalmi változásoknak, a magyar társadalomtól idegen diktatórikus kormányzási forma bevezetése, majd a párizsi békeszerződés (1947) után a polgári demokratikus rend teljes felszámolása követte. A változások nemcsak a politikai életet formálták át: a többpártrendszert az egypárti diktatúra követte, folyamatossá vált a letűnt társadalmi és gazdasági forma minden maradványának megsemmisítése: előbb a gyárakat, középnagyságú ipari üzemeket államosították, ezt követtea bankok, pénzintézetek, stb. „népi tulajdonba vétele”. A mezőgazdaság átalakítása a nagybirtokok felszámolásával kezdődött, de a magyar parasztság évszázados vágyát jelentő földosztás valójában a kollektivizálást készítette elő: a földhöz jutott parasztok többsége alig rendelkezett a földműveléshez alkalmas eszközzel, de amire alkalmassá tette birtokát a termelésre, szovjet mintára szervezni kezdték a szövetkezeteket- Termelédi mutatók alapján, sokszor az adott területre nem alkalmazható minták szerint kezdték meg a „nagyüzemű” termelést.
tovább

Kapronczay Katalin
Temetkezési szokások erdélyi románoknál
Másfél évtizede jött létre Budapesten a Győrffy István Néprajzi Egyesület. Mint általában a tudományos egyesületek, társulatok –mind a múltban, mind a jelenben – munkásságuk egyik feladataként a kiadványozást (folyóirat, könyv, sorozati kiadványok) jelölte meg. Így indult útjára a Néprajzi Látóhatár c. folyóirat, majd ezt kiegészítve a Néprajzi Látóhatár Kiskönyv-tára c. sorozat. Valamennyi kiadvány tematikus összeállításánál a Kárpát-medence magyarsá-ga és a velük együtt élő más népek, nemzetiségek műveltségének, hagyományainak, szokása-inak felkutatása és bemutatása volt a szándék. Az eddig megjelent kötetek munkatársai (több mint ötszázra tehető számuk) illetőségük szerint valóban a Kárpát-medence valamennyi régió-jából váltak a publikációk szerzőivé. Munkájuk eredményeként a soknemzetiségű terület sok komponensből álló, egymást folyamatosan alakító kultúr-, és szokástörténete, néprajza bonta-kozott ki. A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtár 10. kötetének bevezetőjében az Egyesület elnö-ke, Bodó Sándor kijelenti, hogy az elhatározásoknak legjobban ez, az ismertetésünk tárgyát képező, kötet felel meg.
tovább

Kelemen Gábor
1924-ben, amikor József Attila Nem én kiáltok című kötetében leírta e sorokat, ugyanabban az évben jelent meg Ferenczi Sándor és Otto Rank A pszichoanalízis fejlődési céljai című német nyelven közösen írt könyve. Az előbbi a magyar költészet, az utóbbi a nemzetközi pszichoanalízis számára hirdetett új programot. E program fő vonása az, hogy tudatosan reflektál az egyúttal alapvető életérzésként ki is fejezett gyengéd szeretet iránti vágyra. Noha egy évvel korábban Az én és az ösztönén közreadásával, a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud is bejelentette a pszichoanalízis irányváltását, Ferenczi és Rank kevésnek és korlátozottnak tartotta a változást. Az ösztönén, én és felettes én fogalmainak bevezetése jottányit sem változtatta meg a pszichoanalízis kliensekkel szemben intellektuális hűvösséget árasztó távolságtartó és rideg módszerét. Érdekes módon a pszichoterápiában akkoriban visszhang nélkül maradt az ugyanebben az évben megjelent Martin Buber mű, az Én és Te, mely az emberi élet lényegét a változásra serkentő hiteles találkozásban veszi észre. Ferenczi és Rank útjai hamarosan elváltak egymástól. Rank egy általa megalkotott fogalom, a preödipális komplexum közreadása miatt szembekerült Freuddal. Ferenczi viszont megpróbálta a lehetetlent, azt, hogy az igazság keresése terén úgy kössön kompromisszumot, hogy közben igazi gondolkodó marad. Ez a törekvése nem használt az életmű fejlődésének. Amikor Freud pszichoanalitikus újításai miatt megdorgálta, Ferenczi sietett megnyugtatni a mestert, ne féljen, nem lesz belőle második Stekel. (Freud elhatárolta magát Wilhelm Stekel és annak barátja, Alfred Adler „elhajló” nézeteitől, ami egyet jelentett a pszichoanalitikus körből való kiközösítésükkel.) Hiába írta le Ferenczi azt a jelenséget, amit Alfred Adler empátiának nevezett, Ferenczi óvakodott attól, hogy átvegye ezt a szóhasználatot. A dialógusfilozófia és a pszichoterápia találkozása még további bő három évtizeden át váratott magára. Az 1950-es évek végétől az empátia fogalmának pszichoterápiában és köztudatban történő elterjedése jelezte, hogy végre létrejött a találkozás.
tovább

Kapronczay Károly
Egyedülálló vallomás II. János Pál pápáról
A 20. század végének és az ezredforduló éveinek a világ talán legismertebb egyénisége II. János Pál pápa, eredeti nevén Karol Wojtila volt, aki mély humanizmusával, szeretetet sugárzó megjelenésével valóban a katolicizmus megtestesítője lett. 1978. október 16-a délutánján a vatikáni pápaválasztó bíborosi testület közel négyszáz évi hagyományt megtörve nem olasz bíborost, hanem a krakkói érseket választotta az alig egy hónapig uralkodó I. János Pál pápa elárvult örökébe. Nemcsak az olasz pápák sorozata „tört meg” a pápai trónon, hanem az első szláv pápa lépett II. János Pál néven Szent Péter örökébe, folytatni kívánva a XXIII. János és a VI. Pál pápa által megkezdett egyházi reformokat. Nemcsak a katolikus hívők csodálkoztak el a váratlan fordulaton, hiszen sokan tudni vélték az új pápa személyét, de nemcsak ez volt a „hihetetlen”, hanem az is, hogy Karol Wojtila bíboros a „keleti blokkból”, a Szovjetunió fennhatósága alatt álló ún. szocialista országok egyikéből, Lengyelországból származott.
tovább

Ungváry Krisztián
Magyarország a hidegháborúban
BORHI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG A HIDEGHÁBORÚBAN. A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, 1945-1956. BUDAPEST, 2005 CORVINA. Borhi könyve olyan témát dolgoz fel, amelyről – más megközelítésben – korábban mások is írtak. A kötet gerincét az 1945-1948 közötti korszak vizsgálata teszi ki. A legfontosabb megválaszolandó kérdés Borhi számára (is) a nagyhatalmak politikai koncepciójára vonatkozik, a kötet központi kérdésfelvetése a hidegháború kialakulásával kapcsolatos. Erről már korábban is fontos munkák születtek, elég, ha csak Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949, Szakács Sándor-Zinner Tibor: „A háború megváltozott természete”, Földesi Margit: A megszállók szabadsága című kötetére utalok. Az említett szerzők többé-kevésbé osztják azt a tételt, amely szerint Magyarországon a demokráciának 1945-től nem volt sok esélye és Magyarország mozgásterét kezdettől fogva determinálta a szovjet bolsevizálási program. Ezzel szemben állt a Pártörténeti Intézet volt igazgatójának, a nemrég elhunyt Balogh Sándornak koncepciója, amelyet jelenleg is többen képviselnek (Pl. Vida István: Koalíció és pártharcok. Budapest 1986, Krausz Tamás: Oroszország története [társszerző], Budapest 2001 Pannonica), amely szerint a hidegháborút alapvetően az USA kényszerítette rá a Szovjetunióra, amely a Marshall-tervre válaszolva kényszerül bele a Vasfüggöny leengedésére.
tovább

Kapronczay Katalin
Harcban a diktatúrával
„Európaiságának lényege a sokgyökerűség és a hagyományok elfogadása… Tartozni akart valahová. De a közösséghez tartozás melengető érzésénél fontosabb volt számára a sza-badság és az igazság. Amikor rájött, hogy az „igazságos társadalom” eszméjének zászlaja alatt a világ egyik legigazságtalanabb államát hozták létre, minden erejével azért küzdött, hogy rádöbbentse a világot arra, milyen súlyos veszélyt jelentenek a totális diktatúrák.” Az idézet az Arthur Koestler életútját, munkásságát bemutató kötet fülszövegéből származik, tömören összefoglalva a huszadik század egyik legmarkánsabb írójának jellemrajzát. Sorsá-nak alakulásáról a háború befejeztével Koestler így szólt: „… egy totalitárius korban élő ke-let-európai értelmiségi tipikus esettörténete…” Koestler fontosnak érezte, hogy kihangsú-lyozza „kelet-európai értelmiségi” létét, ebbe a kategorizálásba ugyanis belefért zsidó szár-mazása éppen úgy, mint „kisállami” gyökerei.
tovább

Kelemen Gábor
Pszichiátria és elidegenedés
A pszichiátria fogalmát 1808-ban alkotta Johann Christian Reil, német orvos. A görögből képzett szó jelentése: lélekgyógyászat. A lélekgyógyászattal foglalkozó szakembert a 19. század közepe óta kezdték pszichiáternek nevezni. Azelőtt alienistának, az idegenség, a másság az elidegenedés szakértőjének hívták. A téboly, az őrület, a háborodottság latin elnevezése mens alienata, ami a lélek másféleségét (alius), elidegenítését (alieno) jelenti.
tovább

Szakolczai György
A gyarlóság kora? Soros György új könyvének ismertetése
A Scolar Kiadó igen gyorsan közzétette Soros György új, „A gyarlóság kora. A terror elleni háború következményei” c. könyvét (Soros 2007), akárcsak több más, korábbi könyvét is (Soros 1999, 2001, 2004); Soros két korábbi könyvét (Soros 1991, 1996) más kiadók jelen-tették meg. A könyv utolsó fejezetének végén azt olvashatjuk, hogy „az események még e so-rok írása közben (2006. május) is hihetetlen sebességgel követik egymást” (259. o.), és íme, már a recenziót írhatjuk. Ez fontos is, éppen azért, mert „az események […] hihetetlen sebes-séggel követik egymást”, és a könyv aktuális politikai részei alkalmasint már most szorulhat-nak módosításra vagy kiegészítésre.
tovább

Kapronczay Károly
A megtorlás történetéből: koncentrációs táborok
A „koncentrációs tábor” kifejezés mindenkiben a második világháború éveiben működött táborok képét idézi, noha ez a „büntetési forma” régebbi. Nem mindig könnyű meghúzni a határt a büntető tábor és a börtön között; az előbbibe kényszermunka ürügyén a megsemmisítés céljából, minden bírósági ítélet nélkül zárták be az „elitélteket”. A börtön ennél „humánusabb” intézmény: bírósági eljárással, a büntető törvénykönyvben meghatározott ítélettel zárják be az elítéltet, a büntetés meghatározott idővel rendelkezik, lehetőséget biztosítanak a büntetés idejének csökkentésére. Ezzel szemben a büntetőtáborba a társadalomra inkább a fennálló államhatalomra veszélyes egyéneket zárnak el, a társadalmon kívüli egyénekkel kényszermunkát végeztetnek, hogy az állítólagos eltartási költségeikhez hozzájáruljanak. Sok esetben a táborok ideiglenesen működtek, de ezzel az államhatalom nem törődött.
tovább

Kapronczay Katalin
Kölcsey Ferenc emberképe
Kölcsey Ferenc sokirányú érdeklődése, szerteágazó irodalmi munkássága számtalan elemzéshez adott témát az idők során. Szépíróként a költészet mellett egyaránt művelte a pró-zát, a nyelvészetet és a kritika műfaját, továbbá történelmi és filozófiai tárgyú tanulmányokat is írt, több idegen nyelvről fordított, kiterjedt levelezésének nem egy darabja az utókor hosz-szas filozófiai, pszichológiai és átfogó bölcseleti vizsgálódásaihoz adott témát. Gazdag élet-művét jogi, ügyvédi tevékenysége, politikai szerepvállalása egészítette ki.
tovább

Szabó A. Ferenc
"Konzervatív" könyvek
Gróh Gáspár- Kodolányi Gyula /szerk./: A rendszerváltozás a Magyar Szemlében. Magyar Szemle Könyvek, 2003. Herczegh Géza: Peres örökségünk. Magyar Szemle Könyvek, 2005. Chantal Delsol: A köztársaság mint francia kérdés. Magyar Szemle Könyvek, 2004. Alig vitatható, hogy a hazai politikatudományban a konzervatív irányzat legtekintélyesebb könyvsorozata, a Magyar Szemle könyvek, immár több, mint egy évtizede – 1993 óta – kiadásra kerülő folyama. Bázisukat a hasonló című, XV. évfolyamába lépett folyóirat jelenti, amely a kezdeti havi megjelenés óta már csak kéthavonta és meglehetősen korlátozott terjedelemben – igaz dupla számként felcímezve – kerül az olvasók asztalára. Az utóbbi körülménynek természetesen van kedvező hatása is, mert csak erős minőségi szelekció nyomán és kényszerűen ökonomikus terjedelemben kerülhetnek be az írások a periodikába, szemben egyes szakfolyóirataink terjengős és belterjes tanulmányközlési gyakorlatával. A folyóirat főszerkesztője, Kodolányi Gyula és Gróh Gáspár szerkesztő következetesen és koncepciózusan végzi munkáját. Növeli a folyóirat és sorozata iránti rokonszenvünket az ízléses és a benső tartalommal mindig szellemi kontaktust mutató külső megjelenés, ami elsősorban Banga Ferenc borító- és kötésterveinek köszönhető. A Magyar Szemle könyveket az esszéisztikus megformálás igényessége és a tematikus változatosság jellemzi. Közös bennük az értékek és a hagyományok tisztelete, az a konzervatív attitűd, amely nem rohan kapkodva az új irányzatok, tendenciák nyomába, képes megkülönböztetni egymástól a talmit és a maradandót, mélyen gyökerezik a hazai talajban, de kitekint a világba, ha szükséges hazája, nemzete belső problémái megmagyarázása érdekében. Az ismertetésre kerülő három újabb kötet egyaránt magas színvonalon felel meg ezeknek a követelményeknek.
tovább

Bátorligeti Mária
Az amnézia megjelenési formái az irodalomban
Az amnézia elsősorban kommersz művek által vált közismertté, s ennek elsődleges oka, hogy ezek az alkotások az egyébként groteszk színezetű kórképben rejlő, elsősorban komikus, szórakoztató lehetőségekkel operálnak. Az emlékezőképességét elveszítő szerencsétlen ember - búcsút mondva tudata egy részének - egyszerre idegenként mozog a világban, nem ismeri meg saját családtagjait sem, megvezethető, félrevezethető, s hozzá képest a legostobább ember is omnipotens tudásúnak tűnik. Esztétikailag igényes irodalmi művekben viszont az alapmetafora kibontásaként alkalmazott amnézia (írói kifejezőeszközként) többszörös mondanivaló közvetítőjévé válik, különösen, ha az írói intencióból nem maradnak ki a jelenség természetéből adódó popularizációs lehetőségek. Eddig két ilyen irodalmi alkotásról tudunk: egy olasz és egy magyar szerző művét említhetnénk eklatáns példaként, jelesül, Ács Margit A gyanútlan utazó* című kisregényét, melynek narrátora (az egyetlen épeszű fiatalember) mondja egy városka amnéziába esett lakóiról: „Becsaphattam, félrevezethettem volna őket”. Ugyanezt a félrevezethetőséget érzi Umberto Eco Loana királynő titokzatos tüze című képes regényének ** egyes szám személyű elbeszélője is, Bodoni úr, akit amnézia miatti esetlensége következtében elsősorban már csak Yambónak neveznek. Pontosabban: (gyermeki) kiszolgáltatottságra utaló, (kis)elefántot asszociáló névre cserélik fel a talajra emlékeztető nevét. A helyzet iróniáját, no meg a humorát az adja, hogy egy csaknem hatvanéves, agyonművelt antikváriussal esik meg mindez (akit az idei Nemzetközi Budapesti könyvfesztiválon kellemes derűvel, megértéssel, némi iróniával saját alteregójának ismert el az író), aki érett korában önmaga egykori személyisége után kezd nyomozni az eltűnt időben, s kérdés: visszakereshető-e az énje, s a megtalált azonos-e az eredetivel.
tovább

Kapronczay Károly
Sérült világunk egészsége
Az ember és a környezet kapcsolata, a közvetlen környezet hatása az emberre, egészségére, az ember nevelése a helyes életmódra – mind olyan kérdés, amely a gyógyítás „mestereit”, a gyógyítás művészete iránt érdeklődő pedagógusokat évszázadok óta foglalkoztatják. Gondoljunk csak Comeniusra (Jan Amos Komenski (1592-1670)), aki az Orbis pictus (1653.) című munkájában – többek között – az ember helyét keresi a természetes világban, az ember testi felépítésén túl az ember és a környezet kapcsolatát helyezi a középpontba, hasznos tanácsokat ad a jó közérzet kialakítására, amelynek része a természet ápolása, ebbe történő beilleszkedése. E munka fontos fejezete a test gondozása (tisztaság, táplálkozás, betegségek gyógyítása stb.), az emberi környezet helyes kialakítása (lakás, a belső terek szellőztetése, takarítás, tiszta folyóvíz stb.), általában az emberi környezet gondozása (udvarok, utcák, közterek tisztasága, a növényvilág védelme stb.)
tovább

Kapronczay Katalin
Fejezetek az orvosi művelődés történetéből
„Az orvostörténelem tanulmányozásának többféle indoka van. Eltekintve attól, hogy az orvostörténelem része a művelődéstörténetnek, túlmenően a szorosan vett szakmatörténeten, integráns része a tudománytörténetnek. Szorosan összefügg azonban a köztörténettel, az un. általános történelemmel is. Nem tagadható a betegségek, járványok, a közegészségügyi hely-zet hatása gyakran egyes történelmi személyiségek megbetegedésének – s ezek kapcsán a me-dicina befolyása a történelmi események – alakulására. Egy-egy korszakban az orvosok ma-gatartása, eljárásmódja, megnyilatkozása a korszak egész kultúráját tükrözi. Jobban megis-merhető egy kultúra, ha tudjuk, hogyan bántak a beteg emberrel, miként gondolkodtak a be-tegségekről, mint ahogyan az is jellemző egy társadalomra, mikor és miként szervezte az or-vosi ellátást.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik Schultheisz Emil - a magyar orvostörténészek európai szaktekintélyként tisztelt doyenjének - legújabb tanulmánykötetének első írása (De medicohistoriographia avagy az orvostörténelem szükségességéről). A történészek, kultúrhistorikusok szempontjain túllépve - vagyis a múltról alkotott teljesebb kép megalkotá-sának igényén kívül – számos, a jelen gyógyító gyakorlatát is gazdagító tanulságot hordoz a medicina története. „Az orvostörténelem feladata az is, hogy a jelen problémái iránti érzé-kenységet fokozza, elgondolkoztassa az orvost mai tudásáról, gondolkodásmódját tudatosab-bá tegye. Rávezesse az orvost a beteggel való kontaktusának évezredes törvényszerűségeire, világossá tegye a tudománytól független orvosi magatartásformákat.” – fogalmazza meg a szerző.
tovább

Kapronczay Károly
Lengyelország története egy angol szerző szemszögéből
A szerző, Norman Davies 1979-ben angol nyelven megjelent Lengyelország története címet viselő és ezer nyomtatott oldalnál terjedelmesebb könyvének előszavában írja, hogy „kemény fába vágja a fejszéjét, aki veszi a bátorságot és egy másik ország történetének a megírásába fog”. Valóban így van, bár Norman Davies történelmi tanulmányait a krakkói Jagelló Egyetemen végezte lengyel nyelven, így minden nyelvi nehézség nélkül nyúlhatott a lengyel történelem forrásaihoz. Tanulmányainak befejezése után – visszatérve hazájába – kezdett hozzá munkájának megírásához. Karol Wojtyla, krakkói bíboros pápává választása II. János Pál néven 1978 októberében és a katolikus egyház élére kerülése éppen ekkor állította Lengyelországota világ érdeklődésének középpontjába. Gomulka bukása után, Edward Gierek regnálása idején a kommunista lengyel állam ekkor élte legnagyobb válságát. Folyamatos volt a feszültség a gdanski Lenin Hajógyár munkássága, a „valódi munkásosztály” és a kormány között. Korábban, 1972-ben, 1976-ban a lengyel munkások lázadása véres megtorlásba torkollott. Egy fiatal villanyszerelő, Lech Walesa szakszervezeti keretek között lépett fel a kommunista hatalom munkásellenes politikájával szemben. Az események ismertek.
tovább

Vargha Bálint
A villám, a tél, a sakál (Varga Csaba könyvéről)
Varga Csaba életművét – annak ellenére, hogy igencsak változatos és végtelenül bátor felvetésekkel kommunikálja a honi mesterek felé az abszolút „cutting-edge” atlanti-angolszász jogfilozófiát is – a magyar jogbölcseletben ténylegesen, tehát érzékenyen és értőn még senki nem olvasta végig. Ez hiány, amit nem lehetek hivatott pótolni valamiféle biográfiai és/vagy bibliográfiai elősorolással. Elfogultságot szeretnék ugyanakkor bejelenteni: Mostani mindennapjainkban lakonikus tömörséggel szoktunk utalni a tavaly őszi eseményekre, amelyek elvi éllel vetették föl a magyar átmenet fogyatékosságait, önigazolása – társadalmi visszacsatolástól megerősítetten – elégtelennek nyilvánítását, és ultima justificatio-jának, a humanizmusnak látványos megszégyenülését. A munka kétségkívül nem az újdondász „rendszerkritikák” rokona, hanem a rendszerváltással szereplőként és feladatát érző gondolkodóként megejtett szembesülések, szembesítések, feladatvállalások szintézisének új fényben (közelmúltunk eddig nem kellően megmagyarázott, egyszerre megvakító és láttató vaku-villanására gondolok itt, különösen 2006 októbere kapcsán) történő felmutatása.
tovább

Kapronczay Károly
A gulágok magyar foglya (Menczer Gusztáv könyvéről)
Valamikor az 1980-as évek egyszerű sokszorosítási technikájával előállított és titokban terjesztett szamizdatjaiból volt alkalma a „másképpen gondolkodó” értelmiség ifjabb korosztályainak megismerkedni a gulágok fogalmával, az ott raboskodott magyarok sorsával. Döbbenetes olvasmány volt mindegyik: az ott pusztult magyarok jelentős száma, a túlélők későbbi sorsa, illetve az, miért is kerültek oda, mi volt, vagy mi nem volt a „bűnük”. Később más, a gulágokat megjárt magyarokkal visszaemlékező filmek is készültek, de ide sorolható Sára Sándor döbbenetes filmje is, a Pergő tűz. Ez ugyan a szovjet frontot és a fogolytáborokat megjárt egykori katonákról készült, de esett szó azokról is, akik valahol Észak-Szibériában, a sarkkörön túli munkatáborokba kerültek. Valamikor az 1950-es évek közepén, Sztálin halála után kerültek vissza Magyarországra. Ezen büntető táborokról már hallott a magyar olvasó, hiszen Szolnyezsicin első jeles regénye, az Ivan Gyenyiszovics egy napja ugyancsak egy ilyen táborról szólt. Igaz, nem csináltak nagy „hírverést” e remekműnek, mégis sokan olvasták, majd a jeles orosz író hazájából történt kitoloncolása után még a könyvtári polcokról is leszedték.
tovább

Kapronczay Károly
Hírünk a világban - Lengyel krónika hazánkról
Nemcsak a történész, hanem a múlt iránt fogékony érdeklődő figyelmét is felkeltheti minden olyan régmúltban született krónika, amely említi hazánkat, képet fest a hajdani magyar királyságról. Amint Anonymus krónikája szól a szomszéd népekről, velünk kapcsolatban állt országokról, természetesnek „vesszük”, hogy írnak rólunk, magyarokról. A magyar történettudomány sokszor feldolgozta az előbbi témát, de napjaink kutatásai is újabb adatokkal járulnak hozzá. Anonymus krónikáját is átszövik a magyar-lengyel kapcsolatokra utaló adatok, események leírásai, így a legrégebbi lengyel krónikák is hemzsegnek a magyar vonatkozású adatoktól.
tovább

Bódi Stefánia
Tanulmányok és emlékmozaikok az 56-os forradalomról
Ha kivonulnánk Magyarországról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia imperialistákat. Ezt gyengeségnek fognák fel és támadásba lendülnének… Nyikita Hruscsov, 1956. Új tanulmánykötetet tarthat kezében az 1956-os forradalom iránt érdeklődő olvasó, amely Szabó A. Ferenc professzor szerkesztésében jelent meg a Zrínyi Miklós Hadtudományi Alapítvány kiadásában. A tanulmányok a forradalom mindennapjaiba engednek betekintést, a túlélő elbeszélők valósághű soraiban megelevenednek a korabeli pesti utcák képei, az ellentmondások és nyitott kérdések sokasága. 1956-ban a világ figyelme Magyarország felé fordult. Ez a kitörési kísérlet volt a legjelentősebb, legerőteljesebb próbálkozás a politikai-jogi-gazdasági rendszer megváltoztatására a rendszerváltás előtti Magyarország történetében.
tovább

Buda Béla
Erkölcsi helytállás a társadalomban - egy orvos példája
A hétköznapi életben a vallási vagy a humanista erkölcs szellemében aránylag könnyű eligazodni (más kérdés, hogy a jó álláspont, a „keskeny út” néha sok lemondással jár és igen kényelmetlen). A társadalmi térben jóval nehezebb erkölcsösnek maradni. Általános szabály, amelyhez a többség legalább elvben ragaszkodik, s ami hagyományos értékekben és tanításokban testesül meg, a gyorsan változó társadalomban jóformán nem létezik. Az egyén összetett szociális szervezetekben mozog, Habermas ma már közismert kifejezéseit kölcsönözve, a „rendszer” áthatja személyes „életvilágát” is. Alkalmazkodó viselkedésétől függ, megfelelő helyet kap-e a munkamegosztás rendszerében, és szakmáját, hivatását gyakorolhatja-e ennek keretei között. Jövedelme is attól függ, mennyire igazodik a szabályokhoz, hatalomhoz, s ezáltal súlyos kötés nehezedik rá, hiszen gyermekei, házastársa, esetleg tágabb családja boldogulása is az ő szervezeti viselkedésén múlik. Az erkölcsi dilemma szembeszálló megoldási kísérlete csak „lúzerré” teszi, kinevetik, jó esetben fantasztának, gyakrabban bolondnak tartják.
tovább

Kapronczay Károly
A szászok története
Régen várt könyv került az érdeklődők kezébe, amelyben a szerző az erdélyi szászok történetét, kultúráját dolgozza fel. Annak a népnek története, amely közel kilencszáz éven át lakta Erdély vidékeit, akiknek gyönyörű városait mai is megcsodálhatja az Erdélybe zarándokló turista, csak éppen ma már nem élnek szászok ezen a tájon. A XX. század nagy tragédiáinak egyike, amikor a diktatúra kegyetlenségei miatt egy nép elmenekül, vagy éppen „kiárusítják” őket. Ez történt az erdélyi szászokkal, amikor az 1970-es évektől kezdve a román kommunista rendszer a nyugat-német kormány által adott „ellenérték” ellenében engedte őket kivándorolni. 2006-ban látott nyomdai napvilágot Cziráki Zsuzsanna Az erdélyi szászok története c. könyve, amely teljességre törekvő összefoglalása és igényes feldolgozása az erdélyi szászok történetének, irodalmának és kultúrájának.
tovább

Botlik József
Műemléki iventarizáció Magyarországon és a Dehio kézikönyv
tovább

Kapronczay Károly
A magyar-lengyel barátság titka
tovább

Fiziker Róbert
Berlin, a megosztott város
Németh István hosszú évek óta a XX. századi Németország, és a német–magyar kapcsolatok tudományos igényű megismertetését tartja egyik legfontosabb feladatának. Legutóbb 2007-ben, a Demokrácia és diktatúra Németországban, 1918–1945 (L’Harmattan, Budapest) című kétkötetes, ezeroldalas tanulmány- és dokumentumkötetében a weimari köztársaság és a harmadik birodalom történetét tárta az olvasók elé szerzői összegzések és az elmondottakat hitelesítő, magyar nyelven közölt eredeti források segítségével. Történészi-tanári munkája során mindig kiemelt figyelmet fordított az utánpótlás kinevelésére. A Berlin fordulatokban gazdag történetét a második világháborútól a német újraegyesítésig bemutató kötetben is ambiciózus, tehetséges német-történelem szakos egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak, kollégáknak biztosít publikálási lehetőséget. A szerzők a szakemberek és a széles gimnazista-egyetemista célközönség számára is átélhetővé, testközelivé teszik a város megszállását, felosztását, lakóinak mindennapjait, az egyesítéshez vezető nagyhatalmi lépések motivációját és a természetellenes megosztottság időszakának valamennyi egyéb aspektusát, a gazdaságtól a kultúrán és a tudományon át egészen a hírszerzési játszmákig.
tovább

Tóth Imre
Gazdaság az Oszmán Birodalomban
Balázs Judit könyve az Oszmán Birodalom koraújkori és újkori fejlődési rendellenességeit igyekszik számba venni, és a modernizációs folyamatoktól mind jobban eltávolodó török állam gazdasági kórképét felvázolni. A diagnózist olyan szerző tollából olvashatjuk, aki nem csupán az oszmán-török állam történetében jártas, hanem jól ismeri a mai Törökország problémáit, nyelvét, szokásait és kultúráját. A közgazdász professzor eddig is több tanulmányt és önálló könyvet jelentetett meg (elsősorban német nyelven) a birodalom illetve Törökország modernizációs problémáiról és az ottani sajátos tőkés fejlődés ellentmondásairól. E tárgyban született egyik legjelentősebb munkája Die Türkei: Das Phänomen des abhängigen Kapitalismus címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában 1984-ben. Másik önálló kötete: Lessons of an Attempt at Stabilization: Turkey in the 1980s Trends in the World Economy. No.63. Budapest.1990.
tovább

Boleratzky Lóránd
Az elfelejtett államfő (Gantner Péter könyve Zsedényi Béláról)
A szerzőnek most megjelent Zsedényi Béla volt államfőről szóló monográfiája igazi hiányt pótló munka, mely alaposan bemutatja a volt államférfi küzdelmes életútját. Számomra azért is sokat jelent ez a munka, mert Zsedényi Béla kedves közjogi professzorom volt, akiről nemrég megjelent „Életformálók” című munkámban, mint életemet alakító jogtudósról emlékeztem meg, s akinek újratemetésén, valamint miskolci emléktáblájának felavatásán is hálát mondhattam a tőle kapott szellemi értékekért.
tovább

Kapronczay Károly
Az erdélyi római katolkikus egyház
Erdély történetét sok vonatkozásban feldolgozták, hiszen a török hódoltság idejében nemcsak az önállóság és államiság gondolatát őrizte, de fejlesztette a magyar nyelvet, az iskolakultúrát, a művészetet és mindazt, amit magyarnak nevezhetünk. Ebben nemcsak a fejedelmeknek volt szerepük, de az egyházaknak is és annak a bölcs országgyűlési döntésnek, hogy Erdélyben a vallások egyenlők, és békében kell élniük. Amíg ezt megtartották, Erdély belső élete nyugodt volt, gazdasága fejlődött és ellent tudott állni külső erőknek. Az egyházak hordozói lettek nemcsak a fejlődést biztosító békés légkörnek, építették a kultúrát, szervezték a nemzeti öntudatot alátámasztó és erősítő iskolákat. Erdélyben az egyházak különös szerepet kaptak az idegen hatások elleni küzdelemben, legyen ez háború vagy a magyarságtól idegen eszmék térhódítása. A magyar állam történetében Erdély különös szerepét sokszor és sokan feldolgozták, gyakran Erdély története azonossá vált a magyarság történetével, aki ezt nem vette figyelembe, nem érthette meg a magyar történelmet. Erdély az azonosság és különleges különállás szimbóluma a magyar történelemben, amely egybe forraszt mindenkit, aki magyarnak vallja magát. Többször, általában idegen határok alá került eszmék, tagadták /tagadják/ Erdélynek a magyar történelemben betöltött különleges szerepét, egy különálló és számos különlegességet őrző „ország”, amelynek a magyarsághoz annyi köze van, hogy azonos nyelvet beszél velük. Ilyen eszmékre épül fel a román nemzeti állam gondolatmenete Erdéllyel és az erdélyi magyarsággal kapcsolatban, hiszen az ősi román földön élő magyarok vagy odatelepültek hódítani, vagy például a székelyek, akik származásilag nem magyarok, csak magyarul beszélnek, de leigázták az évezredek óta ott élő románokat, illetve őseiket. Ez nem új eszme, formálódott a XVIII. század óta, csak a magyar politikai és szellemi élet későn figyelt fel rá. Az előbbi eszme, nemzetegyesítő erőt képezett a románok körében, erre épültek fel a román politikai eszmét, mely végül az első világháború után az egységes román államot megteremtette. Erdély elkülönült a magyar államtól, a magyarság lakta területeken határok, választották el egymástól a tegnap még egy államban élőket más-más körülmények között és egymástól eltérő eszközökkel kellett megvívniuk mindennapi „csatáikat” nemzeti identitásuk védelméért.
tovább

Havasdi József
Semmelweis Ignác és a gyermekágyi láz
Semmelweis Ignác munkásságának orvostörténeti jelentőségét jól mutatja – egyebek mellett – az életéről, ill. a gyermekágyi lázról írott számos mű. Magyar olvasó számára talán különösen érdekes lehet kézbe venni egy amerikai orvos tollából született munkát. A szerző, Sherwin B. Nuland a Yale Egyetem orvosi karának sebész professzora. Három évtizeden keresztül praktizáló sebészként oktatott a Yale-en, emellett napjainkban elsősorban orvostörténettel és orvosi etikával foglalkozik.
tovább

Török Bálint
Egy elkötelezett ember: Farkas Ferenc
Sajnos sokáig kellett várni egy könyvre, amely emléket állít egy nagyszerű magyar embernek, aki otthonosan mozgott az irodalom, a művészetek, a közgazdaság és a politika területén egyaránt, de a legfontosabbként azt kell kiemelnünk, hogy minden téren elvhű, tiszta emberként tevékenykedett. Unokája, Farkas Judit szerkesztésében megjelent egy tanulmányokat, visszaemlékezéseket, dokumentumokat tartalmazó kötet („Aki nem ír, hanem úr.” Bisztrai Farkas Ferenc emlékezete.), amely végre emberi közelbe hozta e kompromisszumot igen, de megalkuvást nem ismerő parasztpárti politikust.
tovább

Szakolczai György
A magyar gazdaság alapvető problémái a szakirodalom tükrében
A közelmúltban négy fontos könyv is jelent meg a magyar gazdaság alapvető problé-máiról, kettő az Akadémiai Kiadó, egy a CEU Press, és egy a HVG Kiadó gondozásában, ket-tő angol és kettő magyar nyelven, Benczes István (2008), Győrffy Dóra (2007) és Mihályi Pé-ter (2008) könyvei, valamint a Muraközy László (2007) által szerkesztett tanulmánykötet. E sorok írója mind a négyről írt recenziót a szaksajtóban, ezek az Acta Oeconomica, Közgazda-sági Szemle és a Pénzügyi Szemle folyóiratokban, valamint az ÁVF Tudományos Közlemé-nyek időszaki kiadványban jelentek meg (Szakolczai 2008a, 2008b, 2008c, 2008d, 2000e, 20008f). Ez a négy könyv szorosan összefügg, egy témát tárgyal, ez a téma, a magyar gazda-ság alapvető problémái és a problémák megoldásának lehetséges útja, közvetlenül érint mindannyiunkat, sőt ez a négy könyv együtt tekinthető „a hazai közgazdaságtudomány jelen-legi álláspontjának” ezekről a kérdésekről. Ezért indokolt ismertetni a négy könyvet ebben a folyóiratban is, nemcsak a közgazdasági szaksajtóban, és egyben vitába szállni a szerzőknek a problémák megoldására vonatkozó javaslataival, amennyiben és ahol ezek vitathatók.
tovább

Kápolnai Iván
Papp Zoltán: Semmelweis Ignác és Kézmárszky Tivadar nyomdokain
Nem szokványos műfajú kiadvány Papp Zoltánnak, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája 1990-2007 közötti igazgatójának közel 400 oldalas, nagyszámú színes képpel illusztrált, s ugyanakkor bibliográfiai adatban gazdag új könyve – az elmúlt négy évtizedben általa írt és/vagy szerkesztett magyar és idegen nyelvű könyvek sorában a 36.
tovább

Kapronczay Katalin
Az értelem bátorsága
Perjés Géza (1917-2003) a katona, a tudós és a magyar hazafi emlékének, sokszínű és szerteágazó munkásságának állít emléket a közelmúltban megjelent vaskos tanulmánykötet. R. Várkonyi Ágnes bevezető elmélkedésében Perjés életművét az utóbbi fél évszázad magyar történetírásának egyik legjelentősebb részeként, történészi szemléletét és kutatói mo-rálját pedig az értelem bátorságával jellemzi.
tovább

 

 

Név
E-mail

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.
1431 Budapest, Pf. 176.
Tel: 06 1 327-8965
Fax: 06 1 327-8969