|
 |
Ankerl Géza
Írásterületek, kultúrkörök: az írásközösségek geopolitikája |
| Verba volent, scripta manent
(Nyelvterületek és írásterületek) A nyelvnek és pontosabban az anyanyelvnek az összetartozás érzete révén közösséget képző ereje és ennek társadalmi jelentősége jól ismert. Nyelvünknek a gondolkodásmódunkkal, világszemléletünkkel, vagyis élményeink, benyomásaink felfogásával, kategorizálásával, rendszerezésével, keretbe (framing) foglalásával való kölcsönhatása már több mint fél évszázada behatóan foglalkoztatta a – fizikusból antropológussá lett – Franz Boas tanítványát, E. Sapirt , majd az ő tanítványát, B. L. Whorfot. Feltűnő ugyanis, hogy a különböző nyelvközösségek egy és ugyanazon világot más-más szerkezetű, „logikájú“ nyelvek segítségével írják le. Whorf hasonlatával élve, ki-ki az anyanyelvétől kölcsönzött kaleidoszkópon keresztül fogja fel, rakja össze a világot. Egyes elemek „lényegesnek“, részletezendőnek látszanak, mások a látókörén kívül maradnak. Az eszkimo-aleut nyelvekben a hó nagy számú „szinonimája“, szóárnyalata jól példázza ezt. A fordítók pedig mindennapi munkájukban tapasztalják az egyes nyelvek szerkezeti különbségeit. E kérdéssel már számos tanulmányunkban foglalkoztunk.
|
tovább
|
Naárné Tóth Zsuzsanna - Ortlovits Zsolt
Járadékelméletek - a termelési tényezők szerepéről, a földjáradék jövedelemelosztási jelentőségéről |
| Piacgazdasági viszonyok között a földjáradék olyan pénzben megjelenő jövedelem, melyet a föld, mint korlátozottan rendelkezésre álló termelési tényező tulajdonosa a termelésbe való bekapcsolásáért, illetve bérleti viszonyok esetén használatának átengedéséért fizetett díjként kap. |
| tovább
|
Prugberger Tamás
Termelő- és fogyasztóellenes törekvések a multinacionális tőke haszonmaximalizálása érdekében |
| (1. A termelők ellehetetlenítésének és a fogyasztók megkárosításának előzményei) 2008 nyarának és kora-őszének az eseményei azt mutatták, hogy a globális nagytőke elérkezettnek látta az időt, hogy nemcsak a magyar, hanem az Európai Unióba belépett összes közép-, és kelet-európai új tagállamokban egzisztáló mezőgazdasági termelőkkel szemben egy koordinált, össztűz jellegű támadást indítson. Ennek a magatartásnak nem leplezett célja, hogy a nyugat-európai és az észak-, és dél-amerikai farmgazdaságok javára a közép-, és a kelet-európai piacról kiszorítsa ezeknek az új tagállamoknak a termelőit, az élelmiszerpiacról is. Ma már egyértelműen látható, hogy az ezekben az országokban letelepedett nagytőke azért sürgette az 1990-91-ben bekövetkezett rendszerváltozásokat követően a centralizált, szocialista modellű állami vállalatok sürgős eladását a nyugati inter-, és szupranacionális cégeknek, hogy megszerezhessék eme államok, a szocializmus idején kialakult és bejáratott piacait. |
| tovább
|
Bognár Bulcsu
Erdei Ferenc szociológiája a két világháború közötti tudományos és közéleti diskurzus türében |
| A magyar szociológiatörténet egyelőre megírásra váró története kevés gondolkodót tekint a második világháború előtti időszakban kikerülhetetlen szerzőnek. Az egyetemi tematikákban, szigorlati tételsorokban is tükröződő közfelfogás lényegében két csomópontot érzékel: a századfordulót követő időszakban a Huszadik Század Körének társadalom és társadalompolitikai vizsgálódásait, illetve a két világháború közötti időszakban a népi szociográfusok tevékenységét. Ha azonban csak egyetlen szerzőt kellene megneveznünk ebben a félévszázados intervallumban, akinek eszmetörténeti jelentősége vitán felül áll, akkor bizonyosan Erdei Ferencre esne a választás. Ő az a szociográfus, szociológus, akinek társadalomértelmezése a mai napig alapvetően orientálja a szociológusok megközelítését a magyarországi polgárosodás elemzésében. Erdei elhíresült „kettős struktúra” koncepciója a szaktudomány képviselői szemében változatlanul a sajátos magyar társadalomfejlődés leginkább érvényes értelmezése. A fenti összefüggések fényében érdekesnek tűnik megvizsgálni, hogy a társadalomtudományos gondolkodásunk ezen alapvető szerzője milyen pozíciót töltött be kora, a két világháború közötti időszak tudományosságában, az akkori hivatalos szociológia, történettudomány viszonyrendszerében. Tekintettel arra, hogy munkásságának legalább ilyen hangsúlyozottan közéleti vonatkozása is van, indokoltnak tűnik pozícióját a korabeli közéleti diskurzusban is elhelyezni. |
| tovább
|
Kis Domokos Dániel
Sándor-napi mulatságok Szilágyi Sándor történész körében |
| Szilágyi Sándor (1827-1899) 1827-ben, Kolozsvárott született, a Farkas utcában, szemben a református kollégiummal, melynek nagyapja és édesapja, ifjabb Szilágyi Ferenc ismert és kedvelt professzora volt. Ifjabb Szilágyi Ferenc, mint történeti munkák írója is elismerést vívott ki magának. Már ez az otthoni indíttatás is hatott későbbi tudományos munkáinak témaválasztására, s bár hamar elszakadt az erdélyi földtől, műveinek legnagyobb része Erdély történetét vizsgálja, különösen az önálló erdélyi fejedelemség korszakát. Szülővárosában a felsőbb bölcseleti és jogi tanfolyam elvégzése után 1848 februárjában főkormányszéki fogalmazógyakornokká nevezték ki, majd a márciusi események után nemzetőrként egy ideig az élelmezési osztálynál szolgált. |
| tovább
|
Birkás Antal
A felsőbbség szükségszerűsége a "hatalomnélküliség" és a politikai millenarizmus ellenében |
| Tanulmányomban Luthernak és Kálvinnak a felsőbbséggel, ill. a „politikai millenarizmussal” kapcsolatos gondolatait elemzem. Ez utóbbi alatt „itt és most” azokat a vágyakat és azt a célt értem, amikor valakik Isten országát itt, ezen földi viszonyok között akarják megvalósítani.
(Néhány általános megállapítás Luther és Kálvin vonatkozó nézeteivel kapcsolatban) Luther az egyszerű tanácsadás zsenije, akit számtalan esetben kérdeztek meg a legkülönfélébb dolgokkal kapcsolatban, így a világi hatalomgyakorlással, a világi felsőbbséggel kapcsolatban is. Kálvin pedig – Lutherhoz hasonlóan – kénytelen volt nem egy esetben nyilatkozni a polgári kormányzatról, illetve evangélium és politika viszonyáról. |
| tovább
|
Szakolczai György
A magyar gazdaság alapvető problémái a szakirodalom tükrében |
| A közelmúltban négy fontos könyv is jelent meg a magyar gazdaság alapvető problé-máiról, kettő az Akadémiai Kiadó, egy a CEU Press, és egy a HVG Kiadó gondozásában, ket-tő angol és kettő magyar nyelven, Benczes István (2008), Győrffy Dóra (2007) és Mihályi Pé-ter (2008) könyvei, valamint a Muraközy László (2007) által szerkesztett tanulmánykötet. E sorok írója mind a négyről írt recenziót a szaksajtóban, ezek az Acta Oeconomica, Közgazda-sági Szemle és a Pénzügyi Szemle folyóiratokban, valamint az ÁVF Tudományos Közlemé-nyek időszaki kiadványban jelentek meg (Szakolczai 2008a, 2008b, 2008c, 2008d, 2000e, 20008f). Ez a négy könyv szorosan összefügg, egy témát tárgyal, ez a téma, a magyar gazda-ság alapvető problémái és a problémák megoldásának lehetséges útja, közvetlenül érint mindannyiunkat, sőt ez a négy könyv együtt tekinthető „a hazai közgazdaságtudomány jelen-legi álláspontjának” ezekről a kérdésekről. Ezért indokolt ismertetni a négy könyvet ebben a folyóiratban is, nemcsak a közgazdasági szaksajtóban, és egyben vitába szállni a szerzőknek a problémák megoldására vonatkozó javaslataival, amennyiben és ahol ezek vitathatók. |
| tovább
|
Kápolnai Iván
Papp Zoltán: Semmelweis Ignác és Kézmárszky Tivadar nyomdokain |
| Nem szokványos műfajú kiadvány Papp Zoltánnak, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája 1990-2007 közötti igazgatójának közel 400 oldalas, nagyszámú színes képpel illusztrált, s ugyanakkor bibliográfiai adatban gazdag új könyve – az elmúlt négy évtizedben általa írt és/vagy szerkesztett magyar és idegen nyelvű könyvek sorában a 36. |
| tovább
|
Kapronczay Katalin
Az értelem bátorsága |
| Perjés Géza (1917-2003) a katona, a tudós és a magyar hazafi emlékének, sokszínű és szerteágazó munkásságának állít emléket a közelmúltban megjelent vaskos tanulmánykötet.
R. Várkonyi Ágnes bevezető elmélkedésében Perjés életművét az utóbbi fél évszázad magyar történetírásának egyik legjelentősebb részeként, történészi szemléletét és kutatói mo-rálját pedig az értelem bátorságával jellemzi.
|
| tovább
|
A modern pénzügyek rövid története |
| Az összeomlásért az olcsó dollárt, az ázsiai megtakarításokat és a kapzsi bankárokat kárhoztatják. De sokak szemében a dereguláció az első számú gyanúsított.
2008 ősze egy korszak végét jelzi. Miután egy egész generáció élte le úgy az életét, hogy távol tartotta magát a pénzügyek intézésétől, a kormányoknak immár be kellett avatkozniuk a bankrendszer és a piacok védelmében. Amerikában, a szabad vállalkozás őshazájában, és Nagy-Britanniában, a privatizáció élharcosában a pénzügyi cégek kénytelenek elfogadni az állami mentőövet és azt, hogy az állam résztulajdont szerezzen bennük. A részleges államosítás ára kétségtelenül a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozása lesz. Marxot parafrazálva azt is mondhatnánk, a befektetési bankárok innentől kezdve már csak a láncaikat veszíthetik.
|
| tovább
|
Kihívások Barack Obama előtt. Hogyan boldogulhat egy XXI. századi elnök egy XIX. századi világban? |
| Fantasztikus érzés élni ezekben a megújulás reményével kecsegtető időkben. Sokaknak volt ez a reakciójuk az amerikai választások végeredménye láttán: az új elnök izgalmas személyiség, fiatal, fekete, és láthatóan jobb intellektuális és politikusi adottságokkal rendelkezik az átlagosnál. Azonban a világ, amellyel Barack Obamának szemben találja magát, amikor belép a Fehér Ház kapuján, egyáltalán nem ilyen mennyei, sokkal zűrösebb. |
| tovább
|
|
|
 |
|
|
