|
Oláh János
A környezetgazdálkodás anyagcsere koncepciója |
| Nem kell bizonygatnunk, hogy az olajjal energizált ember mennyire meghatározó tagja lett az ökoszisztémáknak az elmúlt félévszázadban. Az elemi részecskék nanokozmoszától, a molekulák és mikroorganizmusok mikrokozmoszán keresztül a nagyobb térségek mezokozmoszáig, sőt a makrokozmoszig, az ember egyre nagyobb mértékben vesz részt a különböző léptékű környezetrendszerek anyagcseréjében. Részeiben összefonódott a természet és a társadalom, félelmetes hatékonysággal mozgatja és fogyasztja az anyagenergiát az emberiség. |
tovább
|
Molnár Attila Károly
A lelkiismeret és az ész utópiája |
| A keresztény erkölcsi és pszichológiai gondolkodás kulcsfogalma a lelkiismeret. E fogalom azonban a reformáció során politikai jelentőséget kapott, amit napjainkig megőrzött. Eme írás azt igyekszik bemutatni, hogy részben a lelkiismeret különböző értelmezéseinek összekapcsolódásából hogyan alakult ki az értelem modern utópiája, valamint azt, hogy milyen inherens feszültség van a lelkiismeret és a törvény uralma között.
|
| tovább
|
Farkas Kornél
Bajcsy-Zsilinszky Endre belpolitikai nézetei 1928–1931 között |
| Bajcsy-Zsilinszky Endre korának haladó gondolkodású politikusa háromszor dolgozott politikai pártprogramon: 1924-ben ő szövegezte a „Fajvédő kiáltványt”, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programját. 1930-ban „Nemzeti radikálizmus” címmel a maga alapította és vezette Nemzeti Radikális Párt átfogó és részletes programját készítette el. 1943-ban, mint a Független Kisgazdapárt tagja „A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth pártjának (röviden Kossuth pártnak) programja” kidolgozásához látott hozzá – ez utóbbi azonban befejezetlen maradt. |
| tovább
|
Szörényi Attila
A brit–magyar diplomáciai kapcsolatok és a Sanders-ügy, 1949–1953 |
| Edgar Sanders nevét az 1950 februárjában, nyilvános tárgyalással lezajlott budapesti Standard-per kapcsán ismerhette meg a közvélemény. Sanders a pernek – a magyar Geiger Imre és Radó Zoltán, valamint az amerikai Robert Vogeler mellett – egyik fővádlottja volt. A brit állampolgár Sanderst a külföldi tulajdonos küldte a Standard Villamossági Rt. híradástechnikai céghez pénzügyi ellenőrként. Az 1949. novemberében történt letartóztatásával kezdődött diplomáciai akciók és reakciók nyomán az Egyesült Királyság és Magyarország közötti viszony a mélypontra süllyedt. Egyetlen személy – Edgar Sanders – sorsa, és a hozzá köthető események messzemenő hatást gyakoroltak nemcsak a diplomáciai, hanem a gazdasági-kereskedelmi, sőt, kulturális kapcsolatokra is. A Sanders-ügy által meghatározott majdnem 4 éves időszak folyamán a magyar–brit kapcsolatokon immár egyértelműen eluralkodott a hidegháború szelleme.
Az esetet vizsgálva a két állam diplomáciájának egy eddig jószerivel ismeretlen fejezete tárul fel, és megfigyelhető az is, hogyan hatottak egy konkrét ügy lefolyására az ország hatalmi és éppen aktuális belpolitikai viszonyai, sőt, a világpolitika állása is.
|
| tovább
|
Tollas Gábor
Az egyén és az állam konfliktusa az NDK irodalmában |
| Az NDK-irodalom körülhatárolása számos definíciós problémát és megválaszolatlan kérdést vet fel. Nem egyszerűen egy a nemzetközi jogi elismerés hiányában és a népszuverenitás korlátozása következtében legitimációs problémákkal küszködő, mindazonáltal mégis államként funkcionáló terület kultúrájáról van szó. Hiszen számos művésze Nyugatra kényszerült vagy művei csak ott kaphattak nyilvánosságot, másfelől a legtöbb szerző az újraegyesítés után sokáig vagy mindmáig nem tudta „kiírni” magából a korábbi évtizedek élményeit. Ezenkívül jó néhány, a hatalom és az erkölcs kérdéseit, esetleg a múltfeldolgozás problémáit feszegető irodalmi vita jelezte az elmúlt másfél évtizedben is, hogy az NDK-irodalom nem feltétlenül ért véget 1990. október 3-án.
Ezért az NDK-irodalmat legegyszerűbben úgy jellemezhetjük, hogy specifikus vonatkozással bír egy bizonyos társadalmi berendezkedésre, mégpedig az NDK-éra.1 Ebbe beletartoznak a rendszerbarát szerzők és az ellenállók ugyanúgy, mint ahogy a megalkuvók, a vékony pallón egyensúlyozók, vagy a Keleten élők, akik Nyugaton publikáltak és mindazok, akik a fal építése (1961) előtt, vagy a Biermann-ügy (1976) után hagyták el a „demokratikus köztársaságot”. Az NDK-irodalom sajátossága továbbá, hogy elválaszthatatlanul összefonódik az államalapítás előtti szovjet megszállási övezet kultúrpolitikájával, korszakolása pedig szorosan kötődik a történelmi eseményekhez.
|
| tovább
|
Kótyuk Erzsébet
A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között |
| Birtalan Győző: A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között. Bp., SOMKL, 2001, 124 o. Libri Historiae Medicae sorozat |
| tovább
|
Jeszenszky Géza
Magyarország és az angolszász világ |
| Várdy Béla – Várdy Huszár Ágnes: Újvilági küzdelmek. Az amerikai magyarság élete és az Óhaza. Mundus Kiadó, Budapest, 2005. 370 l.; Arday Lajos: Az Egyesült Királyság és Magyarország. Nagy-Britannia és a magyar-angol kapcsolatok a 20. században. Mundus Kiadó, Budapest, 2005, 504 l. |
| tovább
|
Az egypólusú világ alkonya |
| Korainak tűnhet az Egyesült Államok hatalmának tetőpontján az egypólusú világ alkonyáról beszélni. Állításomat nem a szokásos okokra, a túlméretezett háztartási és kereskedelmi deficitre, az ún. birodalmi túlterjeszkedésre (imperial overstretch) vezetem vissza, ezt a problémát már a következő kormányzat, vagy – amennyiben elszánja magát – akár a mostani is meg tudja oldani.
|
| tovább
|
Ami a franciákat hajtja |
| A francia diákok és munkavállalók demonstrációi spontán lázadássá nőtték ki magukat. Első szempillantásra arra irányultak az akciók, hogy rákényszerítsék a kormányzatot egy, a foglalkoztatási politikában egyébként jelentéktelen újítás visszavonására. Sokkal többről van itt azonban szó.
|
| tovább
|
A szarvasvadász-kezdeményezés |
| Phillip Longman az amerikai „Foreign Policy” c. lapban közölt írása szerint a patriarchátus a megfelelő életforma a széteső félben lévő szociális államban való fennmaradáshoz.
|
| tovább
|
Az új hidegháború |
| A világpolitika koordinátáit nem mindig fegyverek, háborús győzelmek vagy kapitulációk határozzák meg. Földcsuszamlásszerű változások néha észrevétlenül következnek be.
|
| tovább
|
|
|
 |
|
|
